Nemes Csaba

Teremtésvédelem

Régóta tudjuk, hogy a környezeti szennyezés nem ismer határokat. Köztudott az is, hogy a teremtett világ védelme érdekében az egyéni cselekedetek mellett szükségesek a közös és kölcsönös érdekből fakadó akciók is. Ezért, valamint a hatásos és hatékony védekezés elérése érdekében is nélkülözhetetlenek a nemzetközi szervezetek és programok. Ideális esetben egy nemzetközi intézmény kellő időben és megfelelő beavatkozással segíthet egy-egy akut, váratlanul fellépő (például egy ipari balesetből származó szennyezés) vagy elhúzódó, krónikus környezeti veszélyeztetés (például az ember által okozott éghajlatváltozás) következményeinek enyhítésében, valamint a további szennyezések előfordulásának csökkentésében.

Teremtésvédelem

Néhány nappal ezelőtt, február 2-án ünnepeltük nemzetközi jelentőségű, védett vizes területeink világnapját, melynek idén a következő volt a témája: „Együttműködés a mezőgazdasággal a vizes területek védelme érdekében.”

A ramsari egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) adja meg a nemzetközi jogi kereteket természeti környezetünk féltett és a bolygó életéhez nélkülözhetetlen, élő kincseinek, „a különösen veszélyeztetett vizes élőhelyeknek” a megőrzéséhez. Az egyezmény szövegét egy iráni kisvárosban, Ramsarban tartott nemzetközi találkozón fogadták el 1971. február 2-án, és 1975. december 21-én lépett hatályba.

Magyarországon több mint kétszáznegyvenezer hektáron terülnek el a nemzetközileg is minősített ramsari területek. Negyedrészüket a Balaton teszi ki, amely a téli félévben számít védett területnek. A kilenc kritérium alapján nemzetközi jelentőségűvé nyilvánított, világszerte összesen csaknem kétezer vizes élőhely közül huszonkilenc található Magyarországon.

Teremtésvédelem

Miközben Észak-Amerikában január első felében rendkívüli sűrű hóeséssel nehezített, zord időjárás tombolt, addig Európában enyhe idők jártak. December második felében Nyugat-Európán ugyan többször végigsöpörtek kemény téli viharok, de Közép-Európába addigra még nem érkezett el az igazi arcát mutató tél. Amíg Kanadában és az USA-ban majd százkilencvenmillió embert érintett a rekordokat döntögető január eleji hideg, addig itthon a rendkívüli meleg miatt kongatták a vészharangot. Az Egyesült Államokban attól tartottak, hogy a hideg délen kárt tehet a narancsültetvényekben és esetleg még az őszi búzában is, hazánkban pedig az idő előtt ébredő természet miatt aggódtak (talán még túl korán) a szakemberek.

Teremtésvédelem

Eljött a tizenkettedik nap, vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” zárónapja. Ünnepek után, az új év elején, kicsit talán fáradtan, de megtelve mindazzal a jósággal és szeretettel, amit egymástól kaptunk, érdemes átgondolnunk, mi is történt az elmúlt napokban.

A sok-sok ajándék már rég gazdára talált. A boltok már újra nyitva állnak, vevőre várva. Advent idején sokszor hallhattuk, olvashattuk: „vásároljon tudatosan”, a „karácsony nem a drága ajándékokról szól”, „adjon szeretetet és élményt, ne csak csillogó kacatot”!

Teremtésvédelem
A mai napig tartja magát az az általános vélekedés, hogy túl sokan vagyunk a Földön. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók és nem kormányzati szervezetek, de sokan mások, például gazdasági gondokkal vagy társadalmi feszültségekkel foglalkozó szakértők és a mögöttük álló, különféle politikai ideológiákat képviselő csoportok egyaránt visszatérően hangoztatják, hogy ekkora embertömeget már nem bír el a Föld. Sorjáznak az előrejelzések, hogy mikor haladjuk majd meg a tízmilliárd főt, és hogy mekkora lesz ennek a tömegnek a nyomása a környezetre, a gazdaságra és mindennapi életünkre.

Teremtésvédelem

Az elmúlt hetekben több ízben is megdőltek országos, illetve budapesti napi hőmérsékleti rekordok. Ritkák az úgynevezett hőhullámok, azaz az egymást követő olyan napok, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot (II. fokú hőségriadó), illetve a 27 Celsius- fokot (III. fokú hőségriadó), de az elmúlt húsz esztendőben valamivel gyakoribbá váltak, mint korábban. Ezeken a napokon a minimum hőmérséklet sem alacsonyabb, mint 20 fok, és néha még a harmat sem jelenik meg hajnalban. A rendszeres meteorológiai mérések bevezetése óta regisztrált legmagasabb napi minimum hőmérséklet 27,9 Celsius-fok volt Pécsett 2007. július 20-án, illetve ezt megelőzően 1946. július 20-án szintén 27,9 Celsius-fok Szegeden. 2007. július 20-án mérték az eddigi abszolút maximum hőmérsékletet is: 41,9 fokot Kiskunhalason. A világon a legmelegebb – 51 fok – Sevillában volt 1876. július 30-án. Ekkor azonban még nem használták a kétméteres magasságban elhelyezett úgynevezett angol hőmérő házikókat, ezért ez az érték inkább becslésnek mondható. Nemcsak a 2007-es nyár és – a 2010-est kivéve – az azt követők, hanem már a 2006-os is nagyon meleg volt, különösen július második felének hosszan tartó forró időszaka; akkor, július 28-án mérték a Balaton vizének eddigi legmagasabb hőmérsékletét is: 30 Celsius-fokot, egyméteres mélységben.