XVI. Benedek pápa a „vallások szövetségét” javasolja
Számos vallási és politikai vezető vett részt azon a nemzetközi béketalálkozón, amelyet a Sant’Egidio közösség szeptember 9. és 11. között rendezett meg Szarajevóban. „Az együttélés a jövő – vallások és kultúrák párbeszédben” – így szólt a békemenettel záródó összejövetel témája, s középpontjában a II. vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik és a boszniai háború kitörésének huszadik évfordulója állt.
Beszélgetés Maria „Emmaus” Vocéval, a Fokoláre mozgalom vezetőjével
– Évekig dolgozott Chiara Lubich, a mozgalom alapítója mellett, akinek halála után Ön tölti be elsőként az elnöki tisztet. Mi mindent őrzött meg Chiara lelki hagyatékából? Munkája nyomán miben változott a Fokoláre közössége?
– Minden katolikus mozgalom karizmából, Isten rendkívüli ajándékából születik. A Fokolárét bizonyos értelemben Jézus utolsó kívánsága hívta életre. „Legyetek mindnyájan egy!” – mondta Krisztus a halála előtt. A mozgalom arra hivatott, hogy előmozdítsa az egységet, amelyet Urunk kért. Chiara egész életét annak szentelte, hogy megvalósítsa az egységet, méghozzá nemcsak a katolikusok, hanem a más egyházakhoz tartozó keresztények, a más vallásúak, sőt, azok között is, akik ugyan nem vallásos meggyőződésűek, de elkötelezettek a közösségépítés iránt. Chiara négy éve itt hagyott minket, de érzem, hogy mindig velünk van, s én ugyanabba az irányba haladok, amelyet ő kijelölt. Akivel csak találkozom, azzal keresem a legmélyebb kapcsolatot, a legbiztosabb köteléket. S ebben nem vagyok egyedül: ott az egész mozgalom…
Beszélgetés a gyémántmisés Kerényi Lajos atyával
If you want to do something, do it as soon as possible: ha meg akarsz tenni valamit, tedd meg, amint lehet – olvasom az angol feliratot Kerényi Lajos atya pólóján, aki pappá szentelésének hatvanadik évfordulója alkalmából életéről, hivatásáról mesél nekem. Mókás, tudom, de közben az jut eszembe, hogy a felirat akár ars poetica is lehetne, Lajos atya ugyanis sosem tétlenkedett, s nem tétlenkedik most sem: megy, betegekhez, fiatalokhoz, ahova küldi az Úr.
– Emlékszik, mikor és hogyan ismerte fel, hogy Isten papi, szerzetesi hivatást adott Önnek?
– Először talán nem is a papság gondolata merült fel bennem, hanem az, hogy Istent akarom szolgálni. Szülőfalum, Almásfüzitő annak idején kicsinyke gyártelep volt, alig több mint százötven lakossal; a pap is csak egyszer egy héten jött ki Szőnyből. Mi, gyerekek fehér karingben, piros szoknyában, pelerinben vártuk, s ministráltunk neki. Egyszer azt álmodtam – de nem is álom volt, hanem inkább látomás –, hogy ugyanígy várjuk az atyát, de nem ő jön be, hanem maga Jézus. Fogja azt a nagy misekönyvet, odalép hozzám, a kezembe adja, s így szól: „Te fogsz nekem ministrálni.” Hú, a torkomban dobogott a szívem, leírhatatlanul boldog voltam, amikor felébredtem. Egy kedvesnővér rokonunk aztán megjegyezte, hogy ebből bizony papi hivatás is lehet, s hát lett is. Sok szenvedésen mentem keresztül, tetszettek a lányok is, de soha semmi nem tudott letéríteni az utamról.
Beszélgetés a szexualitásról II. János Pál tanításának tükrében
Szex haladóknak: a 101 legjobb trükk – ordítanak a számok-betűk az egyik női magazin legfrissebb számának címlapján. Trendi, hogy testünket, amelynek különleges jelentése van, pusztán fizikai örömök elérésére használt eszköznek tekintjük. II. János Pál arra hív, hogy szexualitásunkat emberi méltóságunknak megfelelően éljük meg. A test teológiája az 1979 és 1984 közötti szerdai pápai audienciákon elhangzott beszédeinek gyűjteménye, az emberi személyről – test és lélek egységéről – alkotott vízió. Alapja a hatvanas években megjelent Szerelem és felelősség című műve – és a Szentírás. Az idehaza még kevéssé ismert pápai tanításról és annak fényében a szinglilétről, a válásról, az élettársi kapcsolatról és a házasság előtti nemi életről Anastasia Northroppal, a TOBIA (Test Teológiája Nemzetközi Szövetség) alapítójával és elnökével beszélgettünk.
– Vevő lehet a mai kor embere a szentatya üzenetére?
– II. János Pál beszédeiben nem tett mást, mint visszatért a gyökerekhez, és rávilágított arra, mit jelent embernek lenni. Éppen ezért tanítása a fiatalok és az idősebbek, a házasok és az egyedülállók, de még a cölibátusban élők számára is hasznos lehet. A test teológiája újfajta módja az evangélium hirdetésének, és megmutatja, hogyan szeressük a másikat. Egyre többen érdeklődnek a könyv iránt. Az emberek tudni akarják, hogyan változtathatják meg az életüket, hogyan élhetnek igazi örömben. Sokan mondják, hogy bárcsak hallottak volna ezekről az előadásokról korábban, már fiatalabb korukban is.
Új evangelizáció a harmincéves Szalókon – „Krisztus él benned, ne légy lekvár!”: az idei mottót és Kerényi Lajos atya szavajárását idézve szól a harmincéves Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat himnusza. Közel ezer fiatal énekli, ellepve az Egertől nem messze fekvő, kanyargós utakon megközelíthető község plébániakertjét. A július 18-a és 22-e között megrendezett jubileumi találkozó központi témája a pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is meghirdetett hit éve, az új evangelizáció volt.
– Bíboros úr, mennyiben más a mostani találkozó, mint a negyven évvel ezelőtti? S miben mások a mostani fiatalok, mint a negyven évvel ezelőttiek?
– Ma hiányzik a találkozó politikai felhangja. Bár nem volt ez szigorúan tilos, és lassanként, az 1980-as évek elejére a nagymarosi találkozó lett az az ifjúsági megmozdulás, amelyet még a hatóságok is valamelyest elfogadtak, de az elején mégis ott bujkált a kérdés: szabad-e ezt vagy nem… Az is nagy különbség, hogy akkor ez volt „a” katolikus ifjúsági találkozó, ma pedig sokféle programot kínál az egyház, a lelkiségi mozgalmak, de még az önkormányzatok is. A fiatalok gondolkodásmódja is változott. A kezdet óta két nemzedék váltotta már egymást, és ahogyan tapasztalom, ma egészen más hatásokra érzékenyek a fiatalok.
A találkozó meghívólevelének alapszavát idézve több ezren „táncoltak” Istennel május 19-én Nagymaroson, az idén éppen négy évtizede a Dunakanyarban fekvő településen megrendezett lelkinapon. A találkozó témája önmagunk evangelizációja volt, vagyis annak megtanulása, hogy életünkben Istenre hagyatkozhatunk, aki szelíden vezet, s karjaiban nem rongybabaként himbálózunk. A „táncparketten” Erdő Péter bíborossal, esztergom–budapesti érsekkel, Beer Miklós váci megyés püspökkel és Kerényi Lajos piarista atyával is találkoztunk. A zenéről Sillye Jenő gondoskodott.
Mi történik, ha nem tornáztatjuk az agyunkat? Hogyan kerülhetjük el, hogy elromoljon? Miért baj, ha unatkozunk? Tudományos pályája főbb pontjai mellett errről is beszélgettünk Hámori József Széchenyi-díjas agykutatóval, akadémikussal, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
– John Eccles Nobel-díjas tudós szerint az univerzum legszebb és legbonyolultabb terméke az emberi agy, amely mintegy kétszázmilliárd idegsejtből és az ezek közötti tízezerszer több kapcsolatból áll. Fantasztikus hálózat. Ám ez a bonyolult szerkezet elromolhat. Az idegsejtek működéséhez oxigénre van szükség. Az oxigén ereinken, a véráramon keresztül jut el az agyba. Ha azonban – például egészségtelen táplálkozás miatt – ereink elmeszesednek és összeszűkülnek, nem képesek megfelelően szállítani az oxigént, s kevesebb kerül belőle az agyba. Ennek következtében agyvérzés alakulhat ki. Az agykutatásnak köszönhetően azonban ma már kiváló módszereink vannak annak megállapítására, hogy milyen az agy vérellátása, jól működik-e ez a csodálatos szerkezet.
