Erdő Péter bíboros a vallási párbeszédről
Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) budapesti nagygyűlésének megnyitóján, július 3-án beszédet mondott Erdő Péter bíboros. Köszöntőjében hangsúlyozta: az ökumenikus találkozók és nagygyűlések révén már sok lépést megtettünk az egyházak közötti párbeszédben. Erről a dialógusról kérdeztük őt mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét.
Katolikusok és zsidók együtt emlékeztek
Auschwitz után Budapesten mutatták be Kiko Argüello spanyol szerző és festőművész, a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalom alapítójának és vezetőjének szimfóniáját, amelynek címe: Az ártatlanok szenvedése. A nemzetközi keresztény közösség tagjaiból álló száztíz fős zenekar és kilencventagú kórus – Pau Jorquera vezényletével – június 27-én, a budapesti Operaházban adta elő a művet. A koncert magyar katolikus és zsidó közösségek összefogásával valósult meg.
Családok ezreinek segít a hátralékkezelő program
Újraindítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a nehéz helyzetbe került fogyasztók számára életre hívott hátralékkezelő programot – jelentették be július 1-jén Budapesten. Az EDF DÉMÁSZ támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy mindenki számára elérhető legyen az alapvető villamosenergia-szolgáltatás.
Tavaly közel háromezer családnak tudtak segíteni a több mint százmillió forintos hátralék rendezésében, idén pedig ezerötszáz család kap majd csaknem ötvenmillió forintnyi támogatást a szolgáltatás területén, az ország délkeleti részén. „Minden hónapban felvetődik a kérdés: a csekkeket fizessem be, vagy a gyerekeknek vegyek enni?” – meséli egy háromgyermekes anyuka, aki családjával azóta küzd, hogy férjének tönkrement a vállalkozása. Ám az, hogy részt vehettek a programban, nekik is nagy segítséget jelentett.
A korai kötődés láthatatlan köteléke
Mi történik, ha kiesik a gyerek a hintából, vagy futás közben elvágódik? Ránéz az anyjára. És mit csinál az anyja? Na, ez az, ami nem mindegy! Reakciója ugyanis kihathat a gyerek további sorsára. Keresztes Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta a helyes anyai hozzáállásról és a gyermekkori kötődés fontosságáról beszélt június 26-án, a budapesti kolor bár nyáresti, évadzáró „vírusmaratonján”.
Országjáró
Hajdúdorogi Egyházmegye
Karitászbolt nyílt Nyíregyházán
Cipővel, ruhával, élelmiszerrel segíti az egyházmegyei karitász boltja és irodája a nehéz sorsú nyíregyházi és környékbeli embereket. A Szent Lukács boltot június 24-én nyitották meg Nyíregyházán. Vezetőjét, Szaplonczay Mihályt kérdeztük.
„A helyi egyházközségek híveitől összegyűjtjük a már nem használt ruhadarabokat; boltunkba bárki behozhatja azokat a ruhákat, amelyeket már nem hord – kezdi Szaplonczay Mihály. – Ezeket aztán jelképes összegért, ötven-százötszáz-ezer forintért értékesítjük. Így segíthetünk azoknak, akik például egy több ezer forintos cipőt nem tudnának megvenni.” A befolyó összegből a karitász munkatársai a krízishelyzetbe került családok közüzemi számláit egyenlítik ki, vagy gyermekek iskolai étkeztetését fedezik. De másként is segítenek. Működik úgynevezett karitászraktáruk is, amelyben tartós élelmiszert tárolnak, és ha jelentkezik valaki, hogy nincs mit ennie, innen konzervet (májkrémet vagy babgulyást) vihet.
Az orvostudománytól a bionikáig címmel tartott konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Semmelweis Egyetem (SE) június 13. és 15. között Budapesten. Európa jelentős egyetemeiről érkeztek PhDhallgatók és professzorok, több mint százan, hogy bemutassák tudományos eredményeiket. Roska Tamás akadémikust, a Pázmány-egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (ITK) tanárát, a konferencia egyik szekcióvezetőjét arról kérdeztük, mi is ez az egészen új tudományág, a bionika, s vajon világviszonylatban hol tart a magyar bionikai képzés.
Elmélet vagy élet
Nekünk aztán volt mindenféle: Sindey, Barbie, Steffi, meg a román árusoktól a bolt előtti téren kapható változat is. Ha a velem egykorú Brigi unokatesómmal találkoztunk, mást sem csináltunk, csak naphosszat barbiztunk. Szombatonként minden barbis cuccunkat hátizsákba pakoltuk, és átbuszoztunk egymáshoz a szomszéd faluba. Hol én mentem, hol meg ő jött. Nem volt nekünk giccses, rózsaszín babaházunk, sem pedig színes-szagos babaruhatárunk. Csak leültünk a földre, és székecskéket-ágyacskákat farigcsáltunk különféle papírdobozokból, ruhának pedig anya varrószobájából csentünk ilyen-olyan rongyokat, anyagokat.
Ahogy arról előző lapszámunkban is beszámoltunk, június 13-án felavatták Mindszenty József bíboros budai szobrát. Az esemény élénk sajtóvisszhangot kapott: vezető internetes oldalak azon csámcsogtak, hogy az alkotás fej nélkül maradt. Így is volt. Isten tudja, miért, de nem készült el időre a szobor.
