Marton Árpád

Tokody Ilona Verdiről

Tokody Ilona az evangéliumi idézettel vallja: Verdi műveiben a legmagasabb lelki és erkölcsi értékek öltenek zenei alakot. Operahősei egytől egyig az emberben rejlő spiritualitás tanúságtevői. Mintha mindannyian azt adnák tudtul az emberiségnek: higgyetek benne, hogy a lelketek nem hal meg! Tokody Ilona ebben a hitben vitte sikerre a legnagyobb Verdi-főszerepeket a világ számos operaszínpadán.

– „Ott fönn, egy jobb világban viszontlátjuk egymást.” Hogyan vált akadémiai székfoglalója címévé Don Carlos és Valois Erzsébet kettősének idézete?

– Úgy, hogy elgondolkodtam rajta, miként lehetséges, hogy bár Verdi hősei és hősnői folyton búcsúznak, sorsuk mindig fölemelő. Szöges ellentéte a Puccini-hősnők halálának, amely könnyekig ható és hiteles, mégis hiányzik belőle az az erkölcsi emelkedettség, amely Verdinél mindig ott van. Mintha az ő hőseinek pályája nem érne véget a földi mezsgyéknél. És mintha nem is ott kezdődne! Szembeötlő, menynyire fontos a Verdi-operákban az apalány kapcsolat. Rigoletto vétke imádásig szeretett lányát, Gildát küldi a halálba. A végzet hatalma Leonórája atyai átok miatt kerül az áldozat szerepébe. Amikor szerelem és hazaszeretet – a két legfontosabb Verdi-érték – között kell döntenie, Aida atyjával, Amonasróval osztja meg kétségeit.

Kapitális tévedés csúszott legutóbbi szemlémbe. Az idei szegedi Háryról írtamban a beszámolóba ékeltem egy közbevetett mellékmondatot, imígyen: „a művet – amelyet a száz éve született Fricsay Ferenc mutatott be a Dóm téren, megalapozva a Játékok egyik legjelentősebb sikerszériáját – operaként hirdették meg, e Háryhoz méltó nagyotmondással elcsitítva mindazokat, akik hiányolják a zenedrámát az egykor Európa legnevesebbjei közé számított szabadtéri operaaréna programjáról.”

Fricsayhoz méltatlan tévedés. Kivált születésének centenáriumán. Míg kiköszörülöm a csorbát, közreadok azonban pár értesülést, amelyek részben megmagyarázzák pontatlanságomat, részben pedig új adalékokkal gazdagíthatják az ünnepi visszaemlékezéseket.

A Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon A szezon közepére színpadra került végre a szegedi Játékok idei egyetlen saját, új produkciója, Kodály Zoltán Háryja.A nyarat a művészeti igazgató, Harangozó Gyula két évvel ezelőtt bemutatott, győri Zorbász, a görögje indította csekély – Dóm téri léptékkel mérve jelentéktelen – szélesvásznúsítással, majd az Operettszínház lakta be a teret két újrajátszással (Csárdáskirálynő, Elfújta a szél). A teret – írjuk, dómszínpad helyett. A nyolc évtizede szegedikumként hangzó szókapcsolatot ezúttal mellőznünk kell a Fogadalmi templom átépítése miatt. Ha az ígéretek és a kényszerhelyzetet a lehető legjobb fénybe állító marketingszólamok közül az előbbieknek hihetünk, csupán átmenetileg.

Az egri nyár nemcsak az egri várat, de az egész várost felkínálja a helyben nyaraló és a turistáskodó családosoknak. Hagyomány, hogy a várban történelmi rockoperákkal ünneplik a hősöket. Az Egri csillagok idén augusztus 2-án, 3-án és 10-én, a II. Rákóczi Ferencet megéneklő A fejedelem július 20-án látható. A város szabadtéri színházi fesztiválja, az Agria Nyári Játékok másfél évtizede különös súlyt fektet arra, hogy a felnőtt-előadásokkal egyenrangú szórakozást nyújtson a kisebbeknek. Az idei kínálat néhány várható gyerekslágere Egerben: Egyszeregy királyfi, Ilók és Mihók, Égig érő paszuly, Erre csörög a dió, Az igazság lekvárja, Vidám Mesék, Nagyapó tréfái, A nagy Ho-ho-ho horgász, Forró vizet a kopaszra.

A magyar tengernél vakációzó családokat egész július-augusztusban várja műsorával a cirkuszművészet három legjelentősebb hazai képviselője. A Magyar Nemzeti Cirkusz Balatonlellén kínál nagyszabású nemzetközi műsort számos állatszámmal és élvonalbeli akrobatamutatványokkal. Tíz oroszlán, lenyűgöző kötéltánc-produkció, káprázatos látványelemek bizonyítják, hogy a színvonalas cirkusz valódi művészet. Az egzotikus és vadállatokkal, arapapagájokkal, ifjú Richter József lovas zsokécsoportjával, olasz zenebohócokkal és Szandrával, a világot járt elefánttal fémjelzett műsor a legendás utazó óriáscirkuszok világát idézi muzeális kasszakocsival és büfével.

– szembesíti Boldog Kalkuttai Teréz anya szeretet-életművével könyörtelen jóléti világunkat Kemény Gábor, Kocsák Tibor és Miklós Tibor musicaloperája. A magyar zenés színház élvonalát képviselő szerzők 2005-ben, Baróthy Péter ötlete alapján vitték színre korunk szentjének életútját népszerű, ugyanakkor igényes megközelítésben. A szövegkönyvben helyet kapott Teréz anya több költői fohásza, így Az élet himnusza is. A XX. század tántoríthatatlan hitvallója egy meghívástörténet keretében vív meg belső kétségeivel és elöljárói óvatosságával, hogy a darab végén nyomorgók ezreinek jótevőjeként zuhanhasson Krisztus megváltó ölelésébe.

Dóm tér, Szeged. 2013 augusztusa. Kultikus rockoperánk keletkezésének harmincadik évfordulóját köszönti a Fogadalmi templom előtt felragyogó Szent Korona, míg Beethoven István király nyitánya szól. Az ember az 1984-es szegedi előadás lelki és rendszerváltó forradalmára gondol. Majd hirtelen fényváltás. És sehol többé ünnep, sehol Szent Korona. Csak egy rozsdás vasketrec, amely először a zenészeket nyeli el, a végére az egész nemzetet.

Porgy és Bess a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Amerika operája. Szerepeit csakis fekete énekesek alakíthatják. Ezzel a művel hódított tért az operaszínpadon a jazzmuzsika.

Aki csak egyszer is hallott róla, sorolja a Gershwin-opera ismérveit. Magával a darabbal azonban csak ritkán találkozhatunk – épp a fent hivatkozott szerzői kikötés miatt. Magyarországon nem is volt látható emlékezetes operaházi ősbemutatója óta, amely épp negyven éve, 1973-ban a Dóm teret is megjárta.