Koncz Veronika

Magyar-filozófia szakos diplomával kerültem az Új Emberhez 2003-ban. Ez idő alatt egy kisebbfajta szamárlétrát jártam be. Sokat tanultam a korban és tapasztalatban előttem járó munkatársaktól, sokat bizonyos helyzetekből, de talán a legtöbbet az interjúalanyaimtól és az olvasóktól. Márai Sándor szerint: „Az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat: minden más csak esküszegés vagy halandzsa.” A jól fogalmazott mondatért viszont mindennap meg kell küzdeni. Igyekszem…

Egy mítosz vége

Szerző:

Erényöv-kiállítás a Római Magyar Akadémián

Nem is olyan régen még számos történelemkönyv fejezete kezdődött így: A sötét középkor… Ám aki kicsit is figyelmesebben tekint ama századokra, tudhatja, hogy a nem túl kedves jelző csak annyira illik épp e korszakra, mint az összes többire. A középkor azonban még ma is sokak (vad)regényes fantáziáját mozgatja meg, kiváltképp akkor, ha az erényövekről esik szó. A furcsa tárgy a Szentföldre induló keresztes lovagok „segédeszközeként” vonult be a köztudatba, biztosítván a harcba indulót, hogy otthon maradt hitvesének erkölcsein nem eshet folt.

Istenes Szent János Március 8.

Szerző:

A hét szentje

Istenes Szent János Portugáliában született 1495-ben. Bátran mondhatjuk: a tüzes életű szentek számát szaporítja egyházunkban. A nagyszívű, lelkes, „megszállott” szentekét, akiknek erénye és bűne ugyanarról a tőről fakadt. S ezt a tövet nevezhetjük nyugtalanságnak is.

Istenben mindkettő benne van…

Szerző:

Férfiak és nők különböznek – de hogyan?

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézete Beszélgetős előadások címmel sorozatot indított nemrég. Az első előadást február 23-án tartották, címe sokat sejtetően és kissé provokatívan ennyi volt: „…férfinak és nőnek teremtette…” – és ráismerne? A jó hangulatú est házigazdája, az intézet új vezetője Papp Miklós görögkatolikus parókus, morálteológus volt, maga is férj, apa. Somogyiné Petik Krisztina és Kézdy Anikó pszichológusokkal beszélgetett.

Reményt adó március

Szerző:

Beköszöntött a március. A hónapok közt a legszerényebb, mert csodamód képes palástolni, mit is visz véghez. Időnként éjszakai fagyok, megkésett havazások leple alatt rejtőzködik. Ilyenkor beburkolja magát a tél levetett kabátjába, s mi kétségbeesetten kérdezzük: vajon hol marad? Pedig itt van már. Köztünk jár és alkot. Aki közel megy műhelyéhez, legyen az kert vagy erdő, bepillanthat titkába. Nem illatos virágokat, nem zöldellő lombokat növeszt. A látványosságot kerüli. „Csupán” rügyeket formáz, a nappalokat arasznyival megtoldja, és útnak indítja a port kisöprő szeleket. Változtat, reményt ad, rendezget, takarít, melegít. Nagyböjt van. Komolyan veszi.


Gyerekszáj

Szerző:

Politikailag képzett

2006 ősze után a média tele volt tüntetésekről szóló hírekkel. 2007 áprilisában feltámadási körmenetre mentünk ötéves fiúunokánkkal. A körmenet nagyon ünnepélyes és felemelő volt. Népviseletbe öltözött fiatalok vitték a feltámadt Krisztust jelképező szobrot, gyertyák égtek, zászlók lengtek, rendőrök biztosították az utat. Közben láttunk gólyafészket gólyával. Néhány nap múlva mondja a nagypapa Tamáskának: „Én már láttam fecskét.” Tamáska válasza: „Amikor a tüntetésen voltunk húsvétkor, én is láttam gólyát.”

„Teteje az égig ér”

Szerző:

A Bibliában is említett Bábel tornyáról találtak egy fekete kőlapba vésett ókori ábrázolást. Felirata szerint Krisztus előtt 604 és 562 között készülhetett. A követ Bábel tornya sztélének nevezték el. A sztélé faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, illetve kő- vagy ritkábban faoszlop.

Befejezte a robot a Bibliát

Szerző:

Kilenc hónapig állt és serényen „írt” a trieri dóm előtt egy fura robot. Február közepén fejezte be munkáját: az egész Szentírást lemásolta. Az utolsó szavak papírra vetése közben Mischa Fleisch, a Szent Köntös-zarándoklat kulturális megbízottja így nyilatkozott: „Sosem gondoltuk volna, hogy ilyen sikeres lesz ez a művészeti kezdeményezés.”

Boldog Meszlényi Zoltán Március 4.

Szerző:

A hét szentje

Meszlényi Zoltán Lajos Hatvanban született 1892-ben. Nagyon fiatalon, mindössze tizenöt évesen jelentkezett papnövendéknek, így a középiskola utolsó két évét kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban fejezte be. Az érettségi után Rómában tanult, és filozófiai doktorátust szerzett. Innsbruckban szentelték pappá 1915-ben. Pályája során jelentős egyházjogi tevékenységet végzett.

© 2025 Magyar Kurír - Új Ember • Készült