A főváros titkos kincsei

Kertek és udvarok

Három éve működik az Imagine Budapest nevű szervezet, amelynek neve egy maroknyi lelkes csapatot takar. A csoport, amelynek tagjai közt van művészettörténész, muzeológus, magyartanár, néhány éve olyan városnéző sétákat szervez, amelyek sokkal inkább szólnak a kultúrtörténetre fogékony városlakóknak, mint a turistáknak. A séták ugyanis nem a bazilika, Vár és Halászbástya háromszögéről mesélnek, hanem a főváros titkos kertjeiről, cikornyás homlokzatairól, messze látó tornyairól, ódon kapualjairól és nem utolsósorban a hajdan itt élő emberekről. Néhány séta erejéig mi is bekapcsolódtunk abba a kalandba, amelynek bárki részese lehet. Minden nyári hónapban egy alkalommal olvasóinkat is beavatjuk fővárosunk szépséges, rejtett titkaiba. Júniusi sétánk során kertekben időzünk és gyönyörködünk.

Gyerekszáj

Egy kis kiegészítés

Legkisebb unokám, Gabriella sokat volt velem. Alig múlt két és fél éves, szépen beszélt már, együtt mondtuk a miatyánkot. Amikor elértünk a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sorhoz, Gabi közbeszúrta: és akkor megesszük, ugye Mama?, majd aranyosan folytatta tovább.
Bajkó Ignácné,
Budajenő

Casciai Szent Rita május 22.

A hét szentje

Rita Casciában született 1381 körül idős szülők gyermekeként. Egyszerűségben és istenfélelemben nevelték. Már nagyon fiatalon érezte a vágyat a szerzetesi hivatásra. Szülei azonban, valószínűleg kényszerhelyzetben, odaígérték a kezét egy helybeli ifjúnak, aki a kortársak szerint vad és erőszakos ember volt. Ritának férjhez kellett mennie hozzá.

Gyerekszáj

A név

Amikor fiamék megkérdezték négyéves unokámat, mi legyen kistestvérének a neve, azt felelte: „Mindegy, hogy mi lesz, csak Hideg ne legyen, mert már így is olyan sok Hideg van!”

Hideg Gábor,
Szeghalom

A kocka el van vetve…

Összekeverni nagyon gyorsan tudtam, kirakni viszont már kevésbé. Feltalálója és bajnokai el se olvassák, amit írok, de bizony megesett, hogy leszedtem a kocka oldalairól a színes matricát, és úgy ragasztottam vissza a kis színes négyzeteket, mintha kiraktam volna. Mentségemre legyen mondva: alig voltam több nyolcévesnél. Az már egy másik kérdés, hogy most is hasonló cselhez kellene folyamodnom, hogy sikerem legyen vele. Igaz, önkritikám és a kocka iránti tiszteletem már megakadályozna ebben. Természetesen a bűvös kockáról van szó, amelynek ötlete Rubik Ernő agyából pattant ki, és amely a hetvenes években indult világ körüli útjára. A magyar mérnök eredetileg diákjainak készítette szemléltetőeszközként a térlátás tanításához. Aztán világszerte több mint ötszázmillió példányt adtak el belőle. A logikai játék sikere ma is töretlen.

Francia rokonok

Nézőtér

Kedves, magával ragadó vígjáték a Francia hétvége, mégsem csak könnyed szórakozást ígér.
A film egy visszaemlékezés. Albertine (Karin Viard) fiatal anyuka, aki férjével, gyermekeivel vakációzni indul. Vonatra szállnak, s ahogy a szerelvény robog, főhősünk visszarepül a hetvenes évek végére, egy bretagne-i városkába. Megelevenedik egy régi családi összejövetel, amelyre az egész országból érkeznek a rokonok, hogy együtt ünnepeljék a nagymama születésnapját. A tizenegy éves Albertine (Lou Avarez) szemszögéből látjuk az eseményeket. Feltárul előttünk egy nagycsalád élete.

Nepomuki Szent János május 16.

A hét szentje

Sok európai hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Csehország, a folyók, a hidak, a hajósok, a halászok és a vízimolnárok védőszentje, a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa egyik legismertebb szentje.

A babakocsi

Világ-nézet katolikus szemmel

Múlt kedden délután háromtól ötig Budapesten, a Deák tér egyik zebrája előtt hagytak egy babakocsit, amelyből hangos gyereksírás hallatszott. Az UNICEF Magyar Bizottságának kísérlete volt ez. Tesztelték a járókelőket: ki mit tesz ilyen esetben? A babakocsiban kisbaba helyett természetesen egy magnó „sírt”, gondosan letakarva. A két óra leforgása alatt mintegy ezer emberből hatan álltak meg, hogy segítsenek a magára hagyott „csecsemőn”. Sokan vissza-visszanéztek, de nem tettek semmit. És még többen haladtak el úgy a „gyermek” mellett, hogy nem zavarta őket a szokatlan jelenség, fel sem figyeltek rá.