Szent Erzsébet ünnepének közeledtével szívesen idézzük fel az Árpád-házi királylány tetteit. Az 1200-as évek elején élt szent az egész világon ismert. S mivel rövid életének nagy részét nem hazájában, hanem Türingiában töltötte, ezért a német katolikusok is sajátjukként tekintenek rá. Mit is tudhatunk arról a helyről, amely Erzsébet életének egyik fontos színhelye volt?
Beszélgetés Anu Kippastóval
– Az Ön hazájában a környezettudatos gondolkodás nem pusztán egy terv vagy csak néhány emberre jellemző szemlélet, hanem életstílus…
– Észtországban nemcsak a formatervezők gondolkodnak az újrahasznosítás szellemében. Művészekre, színészekre, közismert emberekre is jellemző, hogy régi faházakat újítanak fel, nem hagyják veszni a régit. A munkálatok során pedig környezetkímélő festékeket használnak.
Öko-Design Fesztivál a Klebelsberg Kultúrkúriában
A Védd a környezeted! felszólítással – bármelyik politikai rendszerben nőttünk is fel – mindannyian találkoztunk, már gyerekkorunkban. Elméletben sem a cserkész, sem az úttörő nem szemetelt. Ám hogy kinek sikerült jobban betartania ezt a szabályt, arra ki-ki adjon választ maga. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy ha volt cserkészként vagy akár volt úttörőként, illetve egyszerűen felelős keresztényként nem dobjuk el a csokipapírt az utcán, azért még nem jár hátbaveregetés. Ez ugyanis az alap. A kérdés ma már sokkal inkább az, mit teszünk, illetve mit tehetünk azért, hogy élhető és fenntartható maradjon tágabb, illetve szűkebb környezetünk a következő generációk számára is.
Árpád-házi Szent Erzsébet alakja nyolcszáz év távlatából is ragyog. Mi, magyar katolikusok talán meg is szoktuk, hogy ő van nekünk. Kötényében az elmaradhatatlan kenyerekkel vagy éppen rózsákkal, szép tekintetével, királylány alakjával. Hittanórán szinte elsőként az ő legendájával ismerkedünk meg, s évről évre rá emlékezünk november 19-én.
Becézés
Ötéves Krisztián unokám és a hároméves Bogica izgatottan várta és fogadta otthon az újszülött kistestvért, Ferust. „Miért sír ilyen keservesen?”– kérdezte a kisbaba körül sertepertélve Bogica. „Biztosan éhes!” – jött a szülői válasz. Bogica erre kedveskedve hajolt Ferus fölé: „Mi van, te kis éhenkórház?”
Kovács Géza „Papi”,
Székesfehérvár
A világ tíz legszebb villamosvonala közé tartozik a budapesti 2-es vonal. Mi, magyarok ezt eddig is tudtuk. Most azonban a National Geographic magazin „vizsgálatának” köszönhetően mások számára is nyilvánvalóvá vált. A Duna mellett futó szakasz a hetedik lett a „tízes listán”.
„Csinálj, amit akarsz!” Ismerjük ezt a mondatot. Hallottuk már szüleinktől, s talán magunk is mondtuk gyermekeinknek. A tehetetlenséggel és bosszúsággal átitatott felkiáltás ezúttal azonban nem egy családi perpatvarból való. A tétje pedig nem holmi hétvégi esti program engedélyezése volt.
A legenda szerint a kissé ideges szavakat II. Gyula pápa is odavetette Michelangelónak. Jelezvén, belefáradt abba a vitába, amelyet a konok mesterrel folytatott. A pápának ugyanis szerény tervei voltak a Sixtus-kápolna kifestését illetően. Mindössze annyit szeretett volna, hogy a nagy felületű, üres mennyezetet ornamentális elemekkel tagolják, és az ablakok fölé fessék meg az apostolok képmását. Erre a tervre szemelte ki az alkotót, aki kezdeti bizonytalanságát leküzdve nekilendült a tervek kidolgozásának. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, olyan művet akar létrehozni, amelynek még nincs párja a világon. A viharos egyezkedések után végül dűlőre jutott az egyházfő és a művészzseni, és 1508-ban megkötötték a szerződést.
Van még jó hírünk
Akad, aki örül a tél kezdetének, és van, aki már most számolgatja, mikor köszönt be újra a meleg évszak. Akárhogy is, bízhatunk benne, nyár lesz jövőre is. A Balaton szerelmesei pedig nemcsak ennek, hanem annak a hatástanulmánynak is örülhetnek, amely megerősítette, hogy Badacsony és Fonyód között szükség van egy átkelőhajóra. A beruházás 5,5–6 milliárd forintot igényel, és kisebb részben hazai központi forrásból, döntő részben uniós támogatásból valósulhat meg.
