Koncz Veronika

Az Ar­túr-mon­da­kör, a kul­túr­tör­té­net egyik leg­is­mer­tebb da­rab­ja szá­mos film­ren­de­zőt meg­ih­le­tett már. Leg­újabb fel­dol­go­zá­sát so­ro­zat­nak ál­mod­ták meg al­ko­tói. Saj­nos csak egyet­len éva­dot ért meg, mi­vel a né­ző­kö­zön­ség nem fo­gad­ta ki­tö­rő lel­ke­se­dés­sel. A ma­gyar kri­ti­ka is több­nyi­re fa­nyal­gó­an nyi­lat­ko­zott ró­la.

Ame­ri­kai ze­nés film (2000)

A be­at­nem­ze­dék ki­fe­je­zés­vi­lá­ga leg­in­kább a ze­né­ben tel­je­se­dett ki. Az an­gol Beat­les együt­tes el­ső le­me­ze mér­föld­kö­vet je­len­tett 1962-ben. A ze­ne­kar leg­nép­sze­rűbb tag­ja az 1980-ban meg­gyil­kolt John Lennon volt, akit a BBC köz­vé­le­mény-ku­ta­tá­sa sze­rint még 2002-ben is a nyol­ca­dik­ként je­gyez­tek a száz leg­na­gyobb brit lis­tá­ján.

Fran­cia film­víg­já­ték (1976)

Louis de Funès film­je­in nem­ze­dé­kek nőt­tek fel. A fran­cia ne­vet­te­tő, aki egyéb­ként spa­nyol ne­me­si csa­lád sar­ja volt, kar­ri­er­jét a szín­pa­don kezd­te, de a nagy el­is­me­rést a film hoz­ta meg szá­má­ra. Az öt­lá­bú bir­ka, a Hor­gász a pác­ban, a Csend­őr-so­ro­zat, a Fantomas, Az ügye­fo­gyott, a Já­kob rab­bi ka­land­jai so­kak ked­ven­ce lett.

Is­ten ke­zé­ben (2009)

„Ami­kor el­fog­tak, tel­je­sen ért­he­tet­len volt szá­mom­ra, hogy fi­a­tal pa­pi éle­tem mi­ért kez­dő­dik így. Ha va­la­ki ezt meg tud­ja fej­te­ni, ak­kor és an­nak nagy-nagy ju­tal­mat ígér­nék. Ma már min­dent ér­tek. Nem azt mon­dom, hogy cso­da volt, de az Úr­is­ten­nek va­la­mi egé­szen kü­lön­le­ges aka­ra­ta volt ve­le” — mond­ja Olofsson Placid atya, akit lel­ki­pász­to­ri és ta­ná­ri pá­lyá­já­nak kez­de­tén vit­tek a Gulagra.

Ame­ri­kai film­drá­ma (2005)

A ma­gyar cím­vá­lasz­tás ho­lly­­woo­di ro­man­ti­kát sej­tet, ám a nor­vég ren­de­ző ere­de­ti­leg Mo­zart és a bál­na cí­met vi­se­lő film­je egy­ál­ta­lán nem édes­kés sze­rel­mes film. Fő­sze­rep­lő­je, Do­nald (Josh Hartnett) jó ter­mé­sze­tű autista ta­xi­so­főr, aki­nek kü­lö­nös ér­zé­ke van a szá­mok­hoz, imád­ja a ma­da­ra­kat, de bol­dog­ta­lan, mert em­be­ri kap­cso­la­ta­i­ban nem iga­zo­dik el. Ami­kor Isabelle (Radha Mitchell) csat­la­ko­zik az autistákat se­gí­tő cso­port­hoz, vég­képp el­vesz­ti a ta­lajt a lá­ba alól, és a vi­lág a fe­je te­te­jé­re áll. A két fi­a­tal az autizmus spe­ci­á­lis vál­fa­já­ban, Asperger-szindrómában szen­ved: ál­la­po­tuk kép­te­len­né te­szi őket ar­ra, hogy ki­fe­jez­zék ér­zé­se­i­ket egy­más iránt. Kap­cso­la­tuk ala­ku­lá­sa sok meg­rá­zó, de tré­fás for­du­la­tot is rejt.

Ma­gyar film­drá­ma (2004)

Groó Di­a­na el­ső nagy­já­ték­film­jét len­gyel rész­ről nem ki­sebb sze­mé­lyi­ség tá­mo­gat­ta pro­du­cer­ként, mint Krzysztof Zanussi. Az egy­sze­rű, szin­te hét­köz­na­pi tör­té­ne­tet át- meg át­szö­vi a va­rázs­lat, a me­se. Egy fi­a­tal, csi­nos di­ák­lány egy ide­gen vá­ros­ban meg­is­mer­ke­dik egy he­lyi fi­ú­val, és sze­re­lem szö­vő­dik köz­tük. De a sze­rel­mi szál csak a film vá­za.