Varázsló – szakáll nélkül

A Camelot cí­mű, két­ség­kí­vül nem hi­bát­lan, ugyan­ak­kor néz­he­tő so­ro­za­tot az M1 ja­nu­ár­ban kezd­te ve­tí­te­ni. A ké­szí­tők Sir Thomas Malory Le Morte d’ Arthur (Ar­túr ha­lá­la) cí­mű köny­vét vet­ték ala­pul. A tör­té­net Bri­tan­nia vész­ter­hes kor­sza­ká­ba ve­ze­ti el a né­zőt. Uther ki­rály hir­te­len ha­lá­la után szét­esés fe­nye­ge­ti a bi­ro­dal­mat. Ek­kor a va­rázs­ló, Merlin Ar­túrt, Uther tör­vény­te­len fi­át se­gí­ti a trón­ra. Mor­gá­na, Ar­túr gát­lás­ta­lan és ha­ta­lom­fél­tő fél­test­vé­re ter­mé­szet­fe­let­ti erő­ket is fel­hasz­nál­va harc­ba száll ve­le.
Az ese­mé­nye­ket szám­ta­lan is­mert le­gen­dás elem szö­vi át. Ugyan­ak­kor az al­ko­tók új meg­vi­lá­gí­tás­ban is lát­tat­ják a ré­gi hő­sö­ket. A leg­több kri­ti­ka ez­zel kap­cso­lat­ban Merlint, il­let­ve az őt ala­kí­tó Joseph Fiennest (képünkön alul) ér­te, jól­le­het a so­ro­zat­nak ép­pen az ő sze­re­pel­te­té­se az egyik eré­nye, hi­szen sze­mé­lyé­ben olyan va­rázs­ló je­le­nik meg, aki­nek a ka­rak­te­re gon­dol­ko­dó­ba ej­ti az em­bert. Nem egy ősz, sza­kál­las, va­rázs­igé­ket mor­mo­ló apót lá­tunk, ha­nem egy érett fér­fit, aki tisz­tá­ban van va­rázs­ere­je ha­tal­má­val, de nem hasz­nál­ja min­den szí­re-szó­ra. In­kább kons­pi­rál, szer­vez­ke­dik, és ha úgy adó­dik, ma­ga kre­ál­ja a le­gen­dát.
Sok né­ző­nek nem tet­szett Ar­túr és az őt ala­kí­tó Jamie Campbell Bower sem. Vi­tat­ha­tat­lan, hogy — fi­no­man fo­gal­maz­va is — a tej­fö­lös­szá­jú jel­ző il­lik rá leg­job­ban. Ugyan­ak­kor azt ad­ja, amit a tör­té­net lo­gi­ká­ja meg­kí­ván. A fi­a­tal, ta­pasz­ta­lat­lan, seb­té­ben lett ki­rály óri­á­si fel­ada­tot kap. Nem cso­da, ha sze­mé­lyé­ben egy éret­len, ön­fe­jű, időn­ként ta­nács­ta­lan if­jú áll előt­tünk.
Morgána fi­gu­rá­ja és az őt ala­kí­tó Eva Green já­té­ka in­kább mond­ha­tó ide­ge­sí­tő­nek. Int­ri­kus­nak kis­sé hisz­té­ri­kus, va­ló­di el­len­fél­nek így az­tán ne­vet­sé­ges. Igaz rá a mon­dás: a ke­ve­sebb több lett vol­na…
Az biz­tos, hogy a Camelot nem nyújt mély in­tel­lek­tu­á­lis él­ményt, de nem is ez a cél­ja. S va­ló igaz, Ar­túr ki­rály tör­té­ne­té­ből ké­szült már jobb al­ko­tás. Ugyan­ak­kor ki­kap­cso­ló­dást ígér mind­azok­nak, akik sze­re­tik, ha fil­men meg­idé­ző­dik a kö­zép­kor, akik ké­pe­sek el­fo­gad­ni, hogy a mon­dák sok­fé­le­kép­pen me­sél­he­tők el, s akik nem bán­ják, hogy Merlint Joseph Fiennes játs­­sza.