Egy képeslap margójára
Bálint Sándornak címzett képeslapokról írtam nemrég e hasábokon. Most ismét egy antikváriumban fellelt érdekességet szeretnék bemutatni. Az 1938. augusztus 12-i postabélyegzővel ellátott lapon a Veszprém megyei Öskü község látható, az előtérben egyedülálló kerek templomával. A képeslapot Kertész Kálmán plébános Székelyné Solymos Bea úrnőnek, írónőnek címezte Őriszentpéterre.
Régóta vonzanak a mozdonyok, a vonatok. Csodálom erejüket, formájukat, s legfőképpen azt, ahogyan egyik városból a másikba képesek eljuttatni sok száz embert, több tonna nyersanyagot. Gyűjtöm a mozdonyokról készült képeslapokat, s a vonatos játékkártyám is megvan még valahol, de azt hiszem, kislányom osztálytársa az igazi szakértő e témában, s én sosem érek a nyolcéves Németh Tomi nyomába.
A japán csillagünnepet (tanabata matsuri) a hetedik hónap hetedik napján tartják (a tanabata szó szerinti jelentése: a hetedik éjszaka). Az ünnep alapja egy szomorú történet, amelynek főszereplője Orihime királyleány, a szövőlány és Hikoboshi, a pásztorfiú (a csillagos égen előbbi a Vega, utóbbi az Altair csillagkép). Orihime az egek királyának, Tenteinek a lánya volt. Reggeltől estig a Tejút mellett szőtte kelméit, rengeteget dolgozott. Apja nagyon aggódott a lánya miatt, félt, hogy elkerüli őt a szerelem, ezért úgy intézte, hogy Orihime találkozhasson a pásztorfiúval, aki a Tejút másik oldalán élt. A két fiatal első látásra egymásba szeretett, és hamarosan egybekeltek.
Itt a nyár, a kirándulások, táborozások ideje. A ráckeresztúriak Zalaváron szerveznek hittantábort, s egészen bizonyos, hogy a festői környezetben nem fognak unatkozni, hiszen naponta találkoznak majd a teremtett világ csodáival. A Kis-Balaton az 1920-as évektől szigorúan őrzött természetvédelmi terület, Fekete István regényei, a Tüskevár és a Téli berek tették igazán ismertté és népszerűvé a kirándulók körében. Ez a különleges élővilágú terület a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kányavári-sziget kivételével a többi helyre csak szakavatott vezetővel mehet a turista. Nádasok, nyílt víztükrök, mocsárrétek, fűz- és égerligetek, zsombéksások váltakoznak, s megtalálható itt a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, az igen ritka lápi csalán és sok orchideafaj is.
Mindig is csodálkozva néztem a gördeszkások ördöngös mutatványait. A kerekekkel és tengellyel ellátott egyszerű deszkalapon állva, guggolva villámgyorsan képesek száguldozni, ugratni s egyéb trükköket bemutatni. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy mindez lehetséges. A gördeszkát amerikai szörfös fiatalok találták fel az 1960-as években. A kreatív kaliforniai ifjak kerekeket szereltek a szörfdeszkára, ám ezzel a kezdetleges alkotmánnyal eleinte még csak szlalomozni tudtak. Később fejlesztették a sportszert, s 1976-ban Floridában felépítették az első szabadtéri skateparkot is.
A legnagyobb Angster-orgona a szegedi dómban található, a második legnagyobb az egri bazilikában, de ez a neves orgonaépítő műhely készítette a győri és a kalocsai székesegyház, illetve budapesti Kálvin téri és a debreceni Kossuth utcai református templom orgonáját is. Az ismert orgonakészítő dinasztia alapítója, Angster József (1834–1918) kezdetben a hangszer valamennyi elemét maga állította elő kézműves munkával, s egyedül készítette el az orgonák bonyolult gépezetét. Később már jelentős méretű üzeme vállalta a megbízásokat. Az egész Kárpát-medencében összesen több mint ezerháromszáz Angster-orgona található.
Nagyanyám hajdan mindig tartott a ruhásszekrényben szárított levendulát a garázda molyok ellen. A fehér liliom virágát pálinkába áztatva üvegcsébe zárta, s alkalomadtán a vágott sebeket gyógyította vele. A házipatikából nem maradhatott ki a csipkebogyó és kamilla sem, sőt kenőcsöt is készített. Régen a falusi emberek jól tudták, hogy a természet Isten patikája, ott jobb és olcsóbb orvosság „kapható”, mint a gyógyszertárakban.
A magyarországi népi építészet kincsei között mindig találhatunk valami különlegesen érdekeset. Kicsipünkösdön, azaz a pünkösd utáni első vasárnapon, a Szentháromság vasárnapján érdemes sétát tenni Szegeden, az Alsóvárosban. Hogy miért? Mert itt találkozhatunk a Szentháromságot jelképező napsugaras házdíszítés legszebb hazai példáival, amelyek egyértelműen jelzik a ház lakóinak abba vetett hitét, hogy Isten mindent, mindenkit lát és védelmez.
