Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Királynénak lenni sem könnyű

Szerző:

Különleges kiállítás Veszprémben

Egyedülálló kiállítás nyílt a közelmúltban a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény épületében: a magyar királynékról és az őket szentelő püspökökről ad teljes áttekintést. A téma szorosan kapcsolódik a városhoz. Az itteni püspökség a Szent István által alapított tíz egyházmegye közül talán a legkorábbi, 1001-ben már biztosan létezett. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, akinek kancellárja a XIII–XIV. századtól általában a veszprémi püspök volt.

Az ultraliberalizmus elavult eszméket hirdet

Szerző:

Mindszenty József nyomában (4.) – Veszprémben

Mindszenty-hétvégével emlékeztek a korábbi főpásztorra Veszprémben március elején. Márfi Gyula érsek, a Szombathelyi egyházmegye szülöttje és papja, majd Veszprémben a mártír sorsú bíboros püspökutóda kötelességének érzi Mindszenty emlékének ápolását. Már eddig is az emlékévhez kapcsolódó több rendezvényen vett részt Zalaegerszegen, Szombathelyen, Sümegen és Zircen.

„Veszprémbe 1944. március 29-én, 52. születésnapomon érkeztem meg… Egyébként a nemzet szomorú állapotában püspöki székhelyemre csendben, minden ünnepélyes fogadtatásról vagy beiktatásról lemondva érkeztem meg… 1944-ben két elnyomó és embertelen rendszernek seregei, Hitleré és Sztáliné érkeztek meg maradék földünkre, hogy itt vívják meg végső csatáikat.” (Mindszenty József: Emlékirataim)

A domboldalról lezuhog harmincöt hófehér angyalka

Szerző:

Színház ez vagy valóság?

A magasban egyszerre fény árad, fehér lepelöltözékben megjelenik Jézus, angyalgyerekek körülötte, ugyancsak hófehérben, s amint ereszkednek lefelé a meredek lépcsősoron, az egyes stációknál tanítványok csatlakoznak a Mesterhez. Idelent elindul egy asszonycsoport, százéves kottából tanult – anyáiktól, nagyanyáiktól örökölt – templomi siratóénekkel; svábul hangzik a csöndesen följajduló fájdalom hangja, s körbefogják a halottat: Lázár fekszik lábaiknál. Közben a nép figyel, színes, kétezer évvel ezelőtti palesztinai hangulatot idézve, s amikor Lázár az érkező Jézus szavára holtából föléled, hullámzik az ámulat és megrendültség szava: „csoda, csoda”, majd a közönséget körbefonja a kórus kikiáltó zümmögése: „Hittük, amit nem láttunk, és látjuk, amiben hittünk.”

Bogács – a lélegző falu

Szerző:

Színészliget

Enyhén emelkedő domboldal a faluszélen, szemközt a Bükk hegyei vonulnak, az út az erdők közé, a völgybe vezet. Kétoldalt szépen épített pincék sorakoznak, látszik, hogy gazdáik régi szőlő- és borkultúrát ápolnak itt. A domboldalon, illő távolságra egymástól, mégis ligetté egybefogva a tavaszi életlendületnek induló, önmagukat még csemeteként mutató piramistölgyek. Mindegyik előtt kő, rajtuk réztáblák és nevek: Berek Kati, Lukács Margit, Darvas Iván, Sinkovits Imre… tizenhét fa, tizenhét név, s négy újabb vár arra, hogy az utolsó lapát földdel jelképesen is elültessék. Ez a Cserép úti pincesor a Bükk bejáratánál fekvő Bogács községben. Az önkormányzat épületében egyre többen gyülekeznek.

Halált hozó kötél és a dicsőség útja

Szerző:


Újratemetik Vezér Ferenc mártír pálos szerzetest Vezér Ferencet, az 1951-ben kivégzett pálos szerzetest április 30-án temetik újra Pálosszentkúton. A szertartást Schönberger Jenő szatmári püspök végzi, a szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek.

Szelíden sorakoznak az életrajzi adatok. Vezér György 1914. március 23-án született a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban a szaléziak Esztergomban lévő intézetében tanult, majd az ottani bencés gimnáziumban érettségizett. 1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette föl. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait.

Szólni és hallgatni – amikor kell

Szerző:

Mindszenty József nyomában (3.) – Zalaegerszegen

A zalaegerszegi Mária Magdolna-plébánián Pehm József (Mindszenty József) apátplébános, majd később pápai prelátus lakásában ülünk mai utódával, Stróber László plébánossal. Balra hatalmas festmény, amely mintegy összefoglalja Pehm József zalaegerszegi szolgálatának legfontosabb, építészetileg megragadható elemeit: látszik a nagy, kéttornyú templom, mellette a plébániaépület, amelyre 1936–37-ben ő építtetett újabb emeletet, ugyanis sok hitoktatót hívott a városba, s szerette volna modernizálni a plébániát, hogy helyet kapjanak benne közösségi színterek is.

Vonatok és lelkek

Szerző:

Zarándokutak Erdélybe és Lengyelországba

Csíksomlyó – elég e szó, hogy mindenki a híres erdélyi ferences zarándokhelyre gondoljon, ahol a vallás és a nemzeti eszme összefűződik az évről évre ismétlődő pünkösdi zarándoklat idején a mintegy félmillió részvevő lelkében.
Néhány éve vonatok is indulnak, a „lelki megújulásunkért, összetartozásunkért” gondolat jegyében. A Misszió Tours az egyik legismertebb olyan utazási iroda, amely a hívő katolikusok százait viszi idén is Erdélybe.

Visszatérés

Szerző:

Felavatták Tormay Cécile szobrát

Hosszú évtizedek elhallgatása után most térhet vissza a magyar irodalomba a XX. század első felének kiemelkedő írónője. A visszatérés ünnepi eseményének számított köztéri szobrának leleplezése a Rókus Kórház előtt, a Rókus-kápolna szomszédságában, ahová az írónő gyakorta járt. R. Törley Mária bronzból készült mellszobra érzékenyen adja vissza a művész személyiségét és erkölcsi tisztaságát. A szobor avatóünnepségén, március 31-én a sok száz főnyi közönség előtt Aczél László Zsongor pálos szerzetes áldotta meg a szobrot, majd Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Takaró Mihály irodalomtörténész emlékezett Tormay Cécile-re, akinek hajdani szobrát a második világháború után ledöntötték.

© 2024 Magyar Kurír - Új Ember • Készült