Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Meghívás és megtartás

Szerző:

Elkezdődött a váci egyházmegyei zsinat

Különleges pillanatban, a II. vatikáni zsinat kezdetének ötvenedik évfordulóján, éppen abban az órában, amikor a római Szent Péter-bazilikában XVI. Benedek pápa bejelentette a hit évének megnyitását, a váci székesegyházban egyházmegyei zsinatra gyűltek össze papok, szerzetesek, a plébániák képviselői.
Egyéves előkészület után a tervek szerint közel három esztendeig tartó zsinati munkát Beer Miklós megyés püspök többek között ezekkel a gondolatokkal indította útjára: „Keressük az Úristen szándékát, hogy mit vár tőlünk! Ennek különös hangsúlya van ma, amikor Európa és közvetlen környezetünk – ezt tapasztaljuk – elvesztette keresztény gyökereit, elbizonytalanodott, s mindnyájan érezzük a lelkünk mélyén, valamiképpen mi is okai vagyunk ennek, akik nem a hitünk szerint élünk.” A testvéregyházak és felekezetek tagjaival együtt kell a megváltó és feltámadt Krisztusról bizonyosságot tennünk, folytatta a püspök. „A váci székesegyházban alkotó, tevékeny módon kapcsolódunk be a hit évébe, amikor megnyitjuk az egyházmegyei zsinatot.”

Megnő az időben

Szerző:

Egy kiállítás és a veszélyben lévő freskók

Az ő művészetével is úgy vagyunk, mint a nagysággal oly sokszor: amíg köztünk van, szinte észre sem vesszük, majd csak akkor figyelünk rá, utólag, amikor megnő az időben. Az 1990-ben elhunyt Kákonyi Asztrik ferences szerzetes, képzőművész életének 67 esztendejében 67 templomban, kápolnában és kolostorban alkotott az ars sacra, a szent művészet szellemében. Temetésén hangzott el: „Meghalt korunk nagy Fra Angelicója, aki egész életében harcolt a giccs ellen a művésziért, a giccs ellen, mely földi szintre akarja leszállítani a mennyeit…” Ez a mondat rövid összefoglalása lehetne Asztrik atya művészi hitvallásának. Művésziért a giccs ellen, mennyeiért az e világi ellen – hangsúlyozta Hidász Ferenc atya, Kákonyi Asztrik művészetének kiváló kutatója és ápolója szeptember 25-én Esztergomban, a ferences egyházművész kiállításának megnyitóján.

Fehérlő lépések

Szerző:

Bazilika a Börzsöny hegyei között

A bejárat fölött a frissen kifaragott pápai címer, alatta a felirat: basilica minor. Odabent felolvassák XVI. Benedek idén májusban kelt oklevelét, amellyel a márianosztrai pálos kegytemplom elnyerte ezt a címet és rangot. Hatszázhatvan esztendeje alapította Nagy Lajos király Boldog Özséb követőinek kolostorát a Börzsöny megragadó hegyvonulatai között. S most, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 7-én ismét pálosok tapossák az erdei ösvényt – és több száz, valamiképpen pálos lelkületű zarándok.

Különös hely Márianosztra. Másfél száz év óta a börtönudvaron át vezet az út a templomba – immár bazilikába. Pontosabban: ennyi ideje vált börtönné az egykori kolostorépület a történelemből jól ismert események következtében (II. József szerzetesrendeket betiltó határozatai, a jozefinizmus és a „felvilágosodás” térhódítása). S miközben a szentmise kezdetére várunk – sokan hetven kilométerrel a lábukban, mások „csak” Szobról tették meg a hét kilométert, az erdei atyák és testvérek bizony izzasztóan ritmusos lendületével (ami azt is jelenti, a pálos szerzetesek legtöbbje fiatal), arra gondolok a börtön előtti térségben a hatalmas kivetítő előtt, miért nem térhet vissza az épület eredeti küldetéséhez? Miért nem pálos kolostor ismét a márianosztrai épületegyüttes, amire mindenképpen hivatott.

A mosolyogva provokáló szent

Szerző:

Szent Ferenc az egyik legnépszerűbb szent, gyakran idézik meg alakját, előszeretettel hivatkoznak rá. Egyszer a radikális társadalomalakítót, máskor az álmodozót, megint máskor a romantikus hőst rajzolják elénk könyvekben, filmen, a képzőművészetben. Már-már túlzó kultusz alakult ki körülötte, ami elfedi az igazi Szent Ferenc-i személyiséget és lelkületet. Ki volt ő valójában? – erről beszélgettünk Varga Kapisztrán ferences szerzetessel, a rend szécsényi kolostorának novíciusmesterével.

– Milyennek látja a huszonöt éves papságát mostanában ünneplő ferences szerzetes tanár a rendalapítót? Akit nem szenteltek pappá, mindvégig megmaradt egyszerű „barátnak”, ahogyan a magyar népnyelv emlegeti a ferenceseket, hatása mégis több mint nyolcszáz évvel a rend pápai elismerése után is eleven és vonzó.

– Szent Ferenc mosolyogva provokáló szent. Arra provokál, hogy éljünk szép és jó életet. Egy arc bontakozik ki előttünk, amelyben Isten arca tükröződik vissza. Az említett túlzott kultuszhoz talán maga a rend is hozzájárult. Nemigen van még egy olyan szerzetesközösség, ahol annyira fontos az alapító személye és öröksége, mint nálunk. A Ferenc-jelenség kutatása a rendi élet lelki, spirituális vagy teológiai vonatkozásában arra irányul, hogy megragadja: ki volt ez az ember, s mi történt vele valójában?

Mérgező viszony

Szerző:

Két esztendeje, október 4-én Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt elárasztotta a vörösiszap. Éppen Szent Ferenc napján, aki a természeti környezetünkhöz való helyes viszonyra figyelmeztet, s ebben a tényben fölkiáltó jelet láthatunk – költői szóval: jelképek erdején át visz az ember útja.

A nehéz napok legnagyobb órája

Szerző:

Mindszenty József nyomában (8.) – 1956 idején

A Parlament északi szárnyában állunk, a félemeleti helyiségek előtti folyosón. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója, akkor huszonöt éves fiatalember, a rádió Bródy Sándor utcai épületének ostromát követően ide járt be dolgozni már napok óta. Itt rendezték be az ideiglenes rádióstúdiót. Amint most végigballagunk az épületben, Bőzsöny Ferenc – a maga meggondolt, pontos fogalmazásával, megnyerő modorával – egyszerre odateremti azoknak az időknek az eseményeit és hangulatát. Kinéz a rózsaablakon, ahonnan a térre érkező szovjet tankokat figyelte; ha egyetlen lövés eldördül, itt mindent széjjellőnek, majd a másik kiszögellésből látta azt a magyar tisztet, aki fehér zászlót magasra tartva indult el a téren az oroszok felé, s vagy háromnegyed óra múlva bújt ki az egyik vasszörnyetegből egy szovjet tiszt, s indult meg felé… Aztán tíz óra körül egyszer csak a háta mögötti lépcsőn „zúdultak le az orosz katonák. Egyikük rám szegezte a géppisztolyát…” Aztán hosszan hallgatunk, majd Bőzsöny Ferenc szelíd derűvel föleleveníti az előző este eseményét, számára mindmáig a legfontosabb mozzanatot azokból az időkből.

Mátraverebély-Szentkút

Szerző:

A lélek kész, a környezet megújul

Közel két és fél milliárd forintot (2 milliárd 470 millió 353 ezer 453 Ft) hagyott jóvá a kormány szeptember elején a Regionális Operatív Programok keretében, európai uniós pénzösszegek felhasználásával a nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére. A 2011–2013 között meghirdetett program nyomán – mint a kormányhatározat fogalmaz – „egy, a XXI. századi igényeket kielégítő zarándokközpont jön létre”. Milyen felújításokra és új építkezésekre készülnek a zarándokhelyen? Az alábbiakban ezeket tekintjük át.

Húsz év után, egyre nagyobb elismeréssel

Szerző:

Beszélgetés Szuromi Szabolcs Anzelm professzorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) húsz éve kezdte meg – pontosabban kezdte újra – működését. Elődjének tekinti ugyanis a Pázmány Péter által 1635-ben Nagyszombatban alapított univerzitást, s ezt a jogfolytonosságot vallja az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Mária Terézia idején önálló karként létrehozott mai Semmelweis Egyetem is. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a katolikus egyetem éppen ebben az évben kötött jelentős tudományos szerződéseket az említett intézményekkel. Szuromi Szabolcs Anzelm rektor úrral éppen egy esztendeje beszélgettünk az egyetem életéről, amikor átvette hivatalát. Mostani találkozásunkkor az azóta eltelt időszakot tekintettük át.