Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Térdig hóban – áldás után loccsan a bor

Szerző:

Országjáró

A csapat, lehetünk vagy harmincan-negyvenen, letér Széldomb felé, csapást vág a fehér mezőben. Pottyondy Ákos, a pannonhalmi gyógynövénykert vezetője halad az élen, mutatja az irányt, diktálja a tempót. Az apátsághoz tartozó elegáns Viator étteremtől indultunk, kupica pálinkával és frissen sütött pogácsával bocsátották útra a Vince-napi ültetvényjárókat. Sokan visszariadtak idén a járhatatlan utak hallatán – később kiderül, a riadalom volt nagyobb január 19-én –, mégis elegendően vagyunk, már ami a lelkesedést és a hagyományos népi szokással egybeölelkező szakrális esemény lelki örömét illeti.

A Viator étteremtől leereszkedünk a Csejder-völgybe. Régen itt volt az apátság víznyerő helye. A régi kútházból eleinte szamarakkal, később villanymotor segítségével pumpálták föl a vizet az apátságba. A kút ma is megvan. Mellette épült meg a Szent Jakab Zarándokház, ahol a Vince-napi járás néhány résztvevője is megszállt.

Az ima hangjai összeérnek

Szerző:

Január második felében idén is országszerte megrendezik az ökumenikus imahetet. Vácott katolikusok, reformátusok, evangélikusok és baptisták keresik föl egymás templomait, imaházait. Beer Miklós megyés püspök január 24-én a baptista imaházban hirdetett igét Meláth Attila baptista lelkész meghívására.

Sokan talán nem is gondolnák, hogy a baptisták keresztény felekezet, vagy ha igen, vajmi keveset tudnak róluk. Magyarországon közel háromszázhúsz településen vannak jelen, mintegy negyvennégyezren. Kocsis Elemér debreceni református professzor szerint a reformátusok és a baptisták között az egyetlen lényeges különbség az, hogy a baptisták csak hitvalló felnőtteket keresztelnek, teljes vízbemerítéssel. A baptisták a világon a legnagyobb protestáns közösség, több mint száztizenkétmilliós létszámmal.

Felsőfokon – Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Szerző:

Amikor találkozunk, január 15-én – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – éppen nyílt napot tartanak a főiskolán. Pilecky Marcell tudományos rektorhelyettes mondja: „Fontosnak tartjuk, hogy főiskolánkról, az itt folyó oktatási és tudományos munkáról, valamint a főiskola életéről megfelelő tájékoztatást kapjanak az érdeklődők.”

Szép számmal keresték föl ezen a napon az intézményt a reménybeli hallgatók – egyedül vagy szülőkkel együtt. Kérdéseikre részletes, mindenre kiterjedő választ kaptak a főiskola vezetőitől.

Szabadság és börtön

Szerző:

Vác-felsővárosi plébánia – Zavetz József atyához kopogunk be. Ezt a plébániát sokan úgy azonosítják: a fehérek temploma, merthogy egykoron a domonkosoké volt a főtéren álló barokk istenháza. Oldalt Szent Hedvig nagyméretű, néhány esztendeje állított szobra, a fölirattal: a Dunakanyar védőszentje.

Ebben a templomban találtak rá 1995–96-ban azokra a múmiákra, amelyek – a ruházattal együtt – romlatlan állapotban maradtak meg egy majdnem elfelejtett kriptában, ahová 1729-től temetkeztek, egészen 1808-ig. A leletek ma a Természettudományi Múzeum embertani tárában láthatók.

Szépség – igazsággal és hittel

Szerző:

Találkozás Oláh Arré Éva szobrászművésszel

Belépünk a Szent Péter tér bal oldalán levő, Luigi Nervi által tervezett, VI. Pál pápa nevét viselő hatalmas terembe. Szerdánként, az általános kihallgatások alkalmával egyszerre több ezren találkozhatnak itt a szentatyával a világ minden részéről. Közel kétméteres corpus, ha jobban megnézzük, kereszt fogad a bejárat mellett. Az emberiség legnagyobb drámáját, ugyanakkor legnagyobb reménymozzanatát – a keresztre feszített Krisztust – számtalan módon ábrázolták, minden művészi értékükkel együtt szinte már „megszoktuk” a Krisztus-kereszteket. És akkor elénk kerül ez az alkotás!

Ők hozzák az új szellemet

Szerző:

Felnőtt megtérők a plébánia életében

Felnőttek – keresztelésre várók és megtérők – befogadása a plébánia életébe. Felföldi László plébános Debrecenben, a Megtestesülés templomban szolgál. A lakótelepi istenházának nem volt elődje, kis létszámmal indult a közösség, de ma egyre gyakrabban kopogtatnak be a plébániára olyanok, akik korábban még nem jártak ott. A felnőtt megtérők befogadásáról beszélgetünk a lelkipásztorral.

– Már az első években megjelentek az úgynevezett érdeklődők. Keresték a kapcsolatot az egyházzal, s később katekumenek lettek. Ettől kezdve évről évre újabb katekumencsoportok alakultak. Kik tartoznak ide? Akik még nincsenek megkeresztelve, vagy megkereszteltek ugyan, de életük nem kapcsolódott az egyház közösségéhez. A 2000ben felépült templom közössége folyamatosan növekszik. Évente tizenöthúsz katekumen jelentkezik, így ma már több mint négyszázan veszünk részt a szentmisén.

A várakozás zsoltára

Szerző:

Várni. Várni, amikor úgy tűnik, hallgat az Ég. Várni a pusztában, a lélek sötét éjszakájában, megtanulni a csendet, a türelmet. Várni teljes lélekkel és hittel. – Ezek a gondolatok hangzottak el advent első vasárnapján, a pilisszentkereszti templomban, Sudár Annamária és a Misztrál együttes műsorára hangolódva az esti szentmise után, miközben odakint a Pilist elérte a tél.

A költői-zenei összeállítás bevezető része a fény – bűnbeesés – sötétség gondolati ívet követte: ahová – nyomorúságára – eljutott az ember, eljutottunk mi, s itt állunk, dideregve, bizonytalanul, mihez is kezdjünk, s hol, merre találjuk az egykorvolt, de elveszített Fényt? Mert erre figyelmeztet minket Advent. Ismerjük föl a születés, a Születés igazi tartalmát, nekünk szóló üzenetét, a reményt.

A hittan nem elég, a hittel kell találkozni

Szerző:

Beszélgetés Görbe László piarista igazgatóval

Görbe László piarista tanár a Szent Margit Gimnázium igazgatója, az Országos Köznevelési Tanács tagja. A következő tanévtől az állami iskolákban kötelezően választaniuk kell a diákoknak a világi erkölcstan és a hittan között. Jövőre az első és az ötödik osztályban indul meg a két tárgy oktatása. Erről beszélgettünk Görbe atyával.

– Tavaly megszületett a köznevelési törvény, idén elkészült a nemzeti alaptanterv. A köznevelési törvény szerint a nyolcadik osztályig polgári erkölcstant vagy hittant tanulnak majd a gyerekek. A nemzeti alaptanterv – mivel az egyház autonóm – csak az erkölcstan tartalmáról rendelkezhetett. A hittan anyagát az egyház állítja össze.