Közel negyvenévi rózsadombi szolgálat után P. Frajka Félix ferences szerzetes pap, tanár búcsúzik a Kapisztrán Szent János (Budapest II., Tövis utcai) templomtól. Utolsó miséjét július 27-én 10 órakor mutatja be, amely után a helyi KDNP szervezésében agapéra hívják Félix atya híveit, tisztelőit.
Beszélgetés Horváth Évával, a Ferences Világi Rend magyarországi közösségének miniszterével
„Másoknak örömet és reménységet adjanak” – a regula 19. pontja a Ferences Világi Rend (FVR) júliusi káptalanjának mottója. Amikor az idei jelmondatot kerestük, arra gondoltunk, magunk is sokszor beleesünk abba a hibába, hogy az eseményeknek csak a szürke oldalát látjuk – magyarázza Horváth Éva, a közösség vezetője, nyugalmazott zalaegerszegi főorvos asszony. Ferenc pápa több alkalommal is beszélt a derűs keresztényekről, akik az evangélium örömhírének birtokában élnek. A Ferences Világi Rendről sokan talán még nem is hallottak, pedig szerte az országban több mint négyszázötven tagot számlálnak. A rend augusztus 23-án figyelemre méltó eseményre hív Mátraverebély-Szentkútra: a Ferences Világi Rend patrónusa – Árpád-házi Szent Erzsébet mellett – Szent IX. Lajos, aki 1214. április 25-én született. A nyolcszázadik évforduló alkalmából a nemzetközi tanács Szent Lajos-évet hirdetett azzal a céllal, hogy minél többen ismerjék meg a szent életű király tevékenységét és korát. A hamis történelemszemlélet miatt számos téves képzet kötődik alakjához. Prokopp Mária művészettörténész professzor asszony és Fülöp Éva, a Komárom-Esztergom megyei múzeumok korábbi igazgatója ezek tisztázására tesz kísérletet előadásában. A szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök mutatja be.
Pannonhalmán látogatóközpont nyílt az egykori bencés majorban
A visszatérés öröme. Mi hívja, mi vonzza az embert újra és újra? A táj szépsége, a látvány? A bájosan hullámzó dombhátak, a hegytetőn emelkedő monostor látványa? Mindez a szépség élményét adja, de önmagában még aligha nyújt magyarázatot. A visszatérésben ugyanis felismerhető a vonzódás. De miféle vonzás, miféle vonzódás ez? A hely szelleme, amelynek nyomán a hely szerelmesévé válik valaki. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát egy alkalommal így magyarázta Szent Márton hegyét az odaérkező látogatóknak: a monostor kommunikációs központ, adótorony, az Isten és az ember, az ember és az ember közti igazi, valóságos – tehát emberi – kommunikáció helyszíne. Ennek az adótoronynak a sugárzását érzem, bármerre lépek is a gimnazista diákok által oly kedvesen „szent kupacnak” nevezett tájon. A főapát fogad minket, a maga derűs személyiségével tárja szét karját, s vezet be az Apátsági Major Látogatóközpontba. Lent járunk a településen, a néhány éve még szürke, romos épület, két hosszú szárnnyal a városka központjában szomorúan tanúskodott a diktatúra évtizedeinek rombolásáról. Mára – teljes egészében európai uniós támogatással, 1,6 milliárd forintból – újjászületett, ízlésesen, visszafogottan, híven régi önmagához. Előtte és a kettős udvarral ellátott belső részen már a tereprendezés folyik – néhány nap, és megnyílik a Pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpont, ahogyan a hivatalos elnevezés mondja.
Az óbudai Szent Péter és Pál-egyházközség
Különleges évfordulóhoz érkezett az óbudai Szent Péter és Pál-templom és egyházközség. Június 29-én, a főplébánia-templom titulusának napján kezdődött az egy éven át tartó ünnepségsorozat, amellyel az óbudai egyház alapításának ezredik évfordulójára emlékeznek. Az idei Szent Péter és Pál-napi eseményen részt vesz Tarlós István, Budapest főpolgármestere, korábban Óbuda polgármestere, aki zászlót adományozott a templomnak, valamint a városrész jelenlegi vezetője, Bús Balázs polgármester. Megjelent Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a kerület országgyűlési képviselője. Az emlékév zárásaként Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek vezeti az ünnepi liturgiát 2015 júniusában.
A pécsi székesegyház alatti tér sarkán lévő épületen a Miasszonyunk Női Kanonokrend kiírás. A bejáratnál Dékány Sixtus zirci főapáttal (képünkön) találkozunk. Hogyan kerülnek ide a ciszterciek?
„A Miasszonyunk Női Kanonokrend kihalása után – mondja a főapát – Zirc lett a rend örököse. A szerzetesközösség ágostonos regulát követett, ők alapították Pécsett a Leőwey Klára Gimnázium elődjét, s építették meg kolostorukat.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek szentmise keretében búcsúztatta a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyről a budapesti Szent István-bazilikába a felújítás idejére tavaly ősszel befogadott kegyszobrot. Tavaly, október 4-én, Szent Ferenc ünnepén Áder János jelenlétében kezdődtek el a munkálatok. A köztársasági elnök a korábbi tartományfőnökkel, Magyar Gergellyel közösen helyezte el az új zarándokközpont alapkövét. A mintegy hárommilliárd forintos fejlesztés európai uniós támogatással valósul meg. Ilyen módon, mint Kálmán Peregrin, a kegyhely igazgatója elmondta, egy XXI. századi igényeknek megfelelő búcsújáró hely alakul ki. Az adorációs kápolnában folyamatosan imádkozhatnak a hívők, a szakrális és a turisztikai tereket elválasztják egymástól, mégis egységet alkotnak. A zarándokok fogadása, a gyóntatás, a szentmise-bemutatás és a különféle népi áhítatok biztosításának rendelik alá a többi funkciót. Elkészült a szabadtéri oltár „szentképe”, a nagyszerű mozaik, s a kegyszobor visszatért a felújított bazilikába – ezzel a kegyhely „szíve” ismét elevenen lüktet. A munkálatok folytatódnak még, de idén már valamennyi búcsút meg tudják tartani – hangsúlyozta Kálmán Peregrin atya.
Pap- és diakónusszentelés Esztergomban
Az esztergomi bazilika főkapuja nyitva. A papság – élén Székely János segédpüspökkel és Gaál Endre nagypréposttal – hagyományosan a bejáratnál várja Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom–budapesti érseket. A családtagok, barátok, ismerősök, az egyházközségek tagjai és más hívők már korábban megtöltötték a bazilika padjait, sokan ismerősként köszöntötték egymást. Ez is megerősít abban, hogy létezik és egyre inkább megmutatkozik a magyar katolikus társadalom. Diakónusokat és áldozópapokat szenteltek, és a jubiláns papokat köszöntötték június 14-én. Az egyházmegye papságának jelentős része helyet foglalt a szentélyben, hogy a bíboros főpásztorral együtt vegyen részt a szertartáson. Jelen volt Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek is.
Négy növendéket szenteltek áldozópappá az Esztergom–budapesti főegyházmegyéből. Hodász András diplomával, tanári múlttal érkezett a szemináriumba. Ősztől Rómában folytatja tanulmányait egyháztörténelem szakon. Marton Zoltán László az angolkisasszonyok iskolájában tanult, s ott volt tanára Hodász András, akivel most együtt szentelik. Lakatos Bence az esztergomi ferences gimnáziumi évek után jelentkezett a szemináriumba. Szemere István kárpátaljai születésű, fiatalon került családjával Magyarországra, s kötelezte el magát a papság mellett.
Fergeteges sikerrel zajlott a pünkösdi Balassi-hangverseny a pesti ferences templomban pünkösdvasárnap délutánján. Az istenháza népes közönsége három irodalmi-zenei ősbemutatót is meghallgathatott a koncert színgazdag műsorában.
Bíró László tábori püspök Balassi Bálint istenes verseiből idézve érzékeltette, hogy a viharos életű költő időről időre megtért a Teremtőhöz, sok strófájában kifejezte „ifjúságának vétkét”, verssorokban gyónta meg bűneit. Reisz Pál ferences szerzetes atya, templomigazgató pünkösd szépségére világított rá, és közös imára hívta a híveket. Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója a vers és a zene egymást nemesítő erejére utalt, és kifejezte, hogy a poéták és a muzsikusok közös alkotása új vonzerőt adhat a pünkösdnek.
