Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Missziós lelkülettel – Ferenc pápa szellemében

Szerző:

Beszélgetés Füzes Ádámmal, a Kanter Károly Felnőttképzési Intézet igazgatójával

 

Óbuda, Kórház utca, az egyházi köztudatban ma is az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) központjaként szerepel. Az épület „maradvány” a hatvanas- hetvenes években lebontott hagyományos óbudai épületek közül. A házat – mondja Füzes Ádám atya – a munkásifjúsághoz kapcsolódó múltja mentette meg a régi városrész lerombolása során. Kerékgyártó Tibor lelkipásztor az 1920-as években különböző programokat szervezett az óbudai munkásifjúságnak, a környéken csellengő inasgyerekeknek. Itt működött a hajógyár, a textilgyár és sok más ipari üzem. Önképzőkör, hittan, színjátszás, cserkészet – ma szabadidős foglalkozásnak nevezhetnénk. 1935-ben kapta Kerékgyártó atya a Kórház utcai telket a fővárostól, s egy földszintes épületben kapott helyet a Szent József Otthon. 1940-ben emelettel, valamint kápolnával bővült, amelyet 1941-ben szenteltek fel.

Bárányszagúnak lenni

Szerző:

Még így, január végén is hangulatos a hatvani főtér. Hát még, ha majd tavasszal kizöldellnek a fák. Az egyik oldalon a barokk Grassalkovich-kastély, vele szemközt az ugyancsak barokk stílusban épült Szent Adalbert katolikus templom és a templommal egyidős plébániaépület az út túloldalán. Nem is olyan régen még bizony kopott barokk sárgán emelkedett az egytornyos templom, már ahol megmaradt a szín, s nem hullott le a vakolattal együtt. Gönczi Károly végig vezeti tekintetét a megújult épületen, s azt mondja: „Meglepetés, egyben öröm az itt élők számára a templom és a plébánia épületének megújulása. Meglepetés, hogy sikerült erre pénzt keríteni, s öröm, mert bizony már kiríttunk a környezetből a kopott épületekkel. Az meg külön öröm a magamfajta templomba járó embernek, hogy belül is megújult az istenháza, ilyen szépnek még soha nem láttam, mint most.”

Mosoly Noé bárkájában

Szerző:

Ugyan mi lehet különleges egy játszótér kialakításában? A felnőttek is emlékeznek: egy kis homokozó, valami lengő-libegő alkalmatosság. Csakhogy aki ellátogat a murakeresztúri templom közelébe, ahol az időjárás „engedélye” szerint mindig akad gyermekcsapat, meggyőződhet arról, igenis, ki lehet találni valami újszerűt. Ami ugyanakkor nem újdonság, hiszen régi alapokra, bibliai ismeretekre vezet vissza. Minderről Polgár Róbert plébánossal beszélgettünk.

A zarándokvonatok idén is indulnak – induljanak a lelkek is!

Szerző:

Nagyboldogasszony és Fekete Madonna – a Jóisten a fő szervező

 

Néhány év alatt a nemzet egészét megmozgató, nagyszerű hagyomány alakult ki a Misszió Tours utazási iroda jóvoltából. Olyan lelki igényt ismertek föl, amelyre nemcsak a hívő emberek, hanem a belső tisztulásra, megújulásra vágyók, az értéket keresők is fogékonyak.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra induló Boldogasszony-zarándokvonat és a Częstochowába, a lengyel nép legnagyobb zarándokhelyére tartó Fekete Madonna-szerelvény gondolata Székely János esztergom–budapesti segédpüspöktől származik. A két helyszín egyszerre valóságos és szimbolikus jelentőségű. A két baráti nép, a lengyel és a magyar legnagyobb katolikus keresztény kegyhelyét köti össze, s ma már sokan úgy érzik, évente elzarándokolni ide lelki kötelesség.

Ahol a család az anyukát és gyermekeit jelenti

Szerző:

A Jó Pásztor-nővérek átmeneti otthona

 

Óbuda egyik csöndes mellékutcájában magasan emelkedő, tömör betonkerítés, középütt vasajtó. Mi húzódhat meg e marcona külső mögött? Aligha gondolnánk, hogy a Jó Pásztor-nővéreknél járunk. Valaha – s ez a megfogalmazás Magyarországon az 1950-es szétszóratás előtti időket jelenti – száznyolcvan szerzetesnő élt itt, s tartotta fönn, akkori szóhasználattal, leánynevelő intézetét. A Jó Pásztor-nővérek kongregációját Franciaországban alapították 1835-ben. Magyarországon 1892-ben kezdték meg működésüket. Ma a világ több mint hetven országában vannak jelen. Fő karizmájuk a bajba jutott, nehéz élethelyzetbe került nők és a gyermekek segítése. Fontos számukra az emberkereskedelem, a gyermek- és felnőttprostitúció elleni küzdelem, ezt a munkát az ENSZ keretében is folytatják. Itt, Óbudán ma is működik átmeneti családotthonuk. S rövidesen megértjük, miért volt szükség a betonfal felhúzására.

Levegőztetés

Szerző:

A pálos rend tagjai és a magyar alapítású szerzetesrendhez valamiképpen kötődő emberek minden év januárjában megemlékeznek Boldog Özséb rendalapító ünnepéről. Márianosztrán Bábel Balázs kalocsai érsek, pálos konfráter vezette az idei liturgiát január 21-én. Özséb, az esztergomi pap – a hagyomány szerint kanonok – a tatárjárást követően indult neki a Pilis erdeinek, majd később a Mecsek sűrűit is bevonta, hogy közösséggé formálja az ott élő remetéket.

Akit szeretett az Isten

Szerző:

Emlékezés idős Bábel Balázsra

 

A magyar társadalom a XX. században – polgárháborús, világháborús kataklizmák során – legalább négy alkalommal zilálódott szét. Fölbomlott hagyományos szerkezete, s ezzel együtt föllazult az az életmódbeli, kulturális és erkölcsi rendje, amely megtartó erőt jelentett. A falusi, paraszti életforma szenvedte el talán a legnagyobb veszteséget, különösen a második világháború utáni időktől kezdve. A magyar irodalom számos műve jeleníti meg ezt a nemzetfenntartó erőt, azokat a személyeket rajzolva elénk, akik – minden megpróbáltatás ellenére – született intelligenciájukkal az élet értékes, gazdag örökségét adták tovább utódaiknak. A magyar paraszti világ olyan személyiségeket adott a közéletnek, mint például Varga Béla, Kovács Béla, Nagy Ferenc. Azért említem őket, mert most olyan valaki távozott a földi életből, aki ebbe a sorba illeszkedik.

Vállalni a nehéz időkben is

Szerző:

Elhunyt Lévay Pál, a Keresztény Front tagja

 

A XX. században, különösen a második felében, Magyarországon élni veszélyes vállalkozás volt – fogalmazta meg valaki. Mégis szép számmal akadtak olyan személyek, akik – vállalva a diktatúra fenyegetését – kitartottak hitbeli hűségükben, s a következő nemzedékekért is felelősséget érezve igyekeztek a keresztény- magyar erkölcsi értelmiséget kinevelni. Ezt persze az akkori hatalom államellenes összeesküvésnek tekintette. Ezért üldözték a Keresztény Frontnak nevezett, lelki hazát fönntartani igyekvő közösség tagjait is. Közéjük tartozott Lévay Pál, aki most, kilencvenesztendős korában távozott a földi életből.