Noteszlap: A korzikai plébános
Aligha tudnám megmondani, melyik korzikai faluban volt plébános Don Geronimo Buonaparte, valamikor a XIX. század elején.
Aligha tudnám megmondani, melyik korzikai faluban volt plébános Don Geronimo Buonaparte, valamikor a XIX. század elején.
Százötven évvel ezelőtt, 1860. január 29-én született Taganrogban Anton Pavlovics Csehov orosz író. Már százötven esztendős? Még csak százötven esztendős. A zseninek nincs életkora. Ez a jegyzet itt, amelyet éppenhogy elkezdtem, hogyan ünnepelje az évfordulót?
Amikor szenteste énekelni kezdtük: „Mennyből az angyal”, nekem, a kis kölyöknek, egy göndörszőke hajú leányka tűnt föl lelki szemem előtt.
Szelíden biztatnak: várnom kell egy negyedórát. Meg vagyok nyugodva. Minél később, annál jobb. Nem szeretem azt, ami rám vár: vérvétel! Pedig milyen szépen alliterál ez a két szó, miután lett belőlük egy. (Mi nem jut eszembe?! Vers véremet veszik – így hármas a szavak kezdőhangjának összecsengése…)
Egyik magyaróránkra Somos Jenő tanár úr színezett fényképet hozott be az osztályba, körbejárt a padsorokban. Akkortájt kezdtünk tanulni a Halotti beszédről, első és oly fontos nyelvi és irodalmi emlékünkről, amely a XIII. század elején született, a Pray-kódex őrzi. Ennek fénymásolatát ismerhettük meg akkor. Egészen másként szólt így hozzánk, hogy láthattuk is a régies írást.
Első szent királyunk csak daliás termetű és zengő bariton vagy basszus hangú lehetett. Legalábbis így képzelte az a kis gimnazista, aki egykor, a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház diákelőadásán alig várta, hogy szétmenjen a függöny.
Anyai nagyanyámból patakzott a szeretet, ma is érzem. Volt egy XIX. századi imádságoskönyve. Persze, hogy olyan régi, hiszen ő maga is akkor született, az 1860-as évek végén, még a monarchiabeli Sáros megyében.
Másodikos vagy harmadikos elemista lehettem, amikor egyszer maga mellé ültetett, és az imakönyvéből fölolvasta, hogy Szűz Mária édesanyját Annának hívták, s egy Nátán nevű pap leánya volt. Anna a galileai származású Joachim felesége lett; az ő leányuk Mária, a későbbi Istenanya.
Szerb Antal Magyar irodalomtörténete ötszázhuszonegy oldal; hetedikes gimnazistaként kaptam Décsei Géza plébánostól. Hétszáz oldal Az európai irodalom története, Babits Mihály alkotása; ezért a plébános atya egyik káplánjának, Ottó Lászlónak vagyok hálás.