Globális KRESZ

Tehetséges színművésznőnk, Marozsán Erika hangján hallottam a minap a rádióban: „Ha autós vagy és biciklist látsz, vigyázz! Ha biciklis vagy és autóst látsz, vigyázz!” Mi tagadás: a baleset-megelőzési propagandában is léteznek szellemes nyelvi megoldások. Ez itt például túlmutat a „Szeressük egymást, gyerekek!” infantilis közhelyességén. (Ilyen az, ha a slágerszövegírók próbálják a saját nyelvezetükre lefordítani a krisztusi tanítást.) Az idézett rádiós szlogen ugyanis túlmutat önmagán: arról mesél, hogy ugyanazon a terepen – ez esetben az aszfaltúton – elvileg két különféle műfaj is békésen megférhet egymás mellett, de azért nem árt vigyázni. Ha mindig mindenki betartaná a KRESZ-t, soha nem lenne baleset; de a tapasztalat azt mutatja: az autós és a biciklis (egy helyen, egy időben) állandó kihívást jelent a másik számára. Azt már csak én teszem hozzá: statisztikailag általában a biciklis húzza a rövidebbet.

Az újjáéledő Aquincum

Úgy húsz éve divatozott egy politológiai elmélet, amely a mai Magyarországot megkísérelte Pannóniára és Hunniára felosztani. Az elképzelés alapja az volt, hogy Kelet- és Nyugat-Magyarország nemcsak gazdasági fejlettség tekintetében, de kulturálisan is alapvetően eltér egymástól. Ma már jól látható, hogy a Pestet lenéző budai gőg volt a kiterjesztett elmélet alapja – ha akkor ezt a teóriát kritikátlanul elfogadja a politika, az ország a mainál sokkal rosszabb helyzetben lenne.

Háborúk és békék

Világ-nézet
katolikus szemmel

A háború a legrosszabbat hozza ki az emberből. Politikusok és történészek nevezhetik aztán igazságosnak vagy igazságtalannak, honvédőnek vagy hódítónak: a háború, az háború. Legfőbb jellemzője, hogy felfüggeszti a tízparancsolatot, s a helyére világi parancsuralmat illeszt. Ölni például nemcsak bocsánatos, hanem dicséretes is, ha azt az ember a hazája nevében, felettesei parancsára teszi.

Dunai hajósok

A dunai hajóst Borus Demeternek hívták, s amikor győzedelmeskedett a Dunai Liga nevezető horgászegyesület sigmaringeni versenyén, ünnepélyesen bejelentette, hogy végig kíván hajózni a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, miközben csakis az általa kifogott halakat fogyasztja. Az indulás napját 1876. augusztus 10-ére tőzte ki. Jules Verne (vagy ahogy mi ismerjük: Verne Gyula) a részben magyar témájú regényben korának hősét alkotta meg, akiről később kiderül, hogy valójában bolgár szabadságharcos, és Szergej Ladkónak hívják, s nemcsak népe elnyomóival, hanem a rablóvezér Ivan Strigával is meg kell küzdenie, többek között saját feleségéért.

Kecskeméti barack

Világ-nézet katolikus szemmel

Tiltakoztak Hagyó Miklósnak és társainak a védői, hogy a perüket Kecskemétre helyezték. Kecskemétnek nincsen túl jó híre az alvilágban, a sötét oldalon. Nemcsak az e városban bonyolított korábbi maffiaper miatt, hanem úgy általában sem: karakán ügyészek dolgoznak itt, akik nem vásárolhatók és nem félemlíthetők meg.

A kecskeméti törvényszéken most a volt főpolgármester-helyettesnek és tizennégy társának a BKV-val kapcsolatos büntetőpere folyik; a harmincöt oldalas vádirat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítja őket. Harmincegy cég összesen negyvenegy szerződését érintően emeltek vádat, s az ügyészség úgy véli, hogy az okozott kár megközelíti a másfél milliárd forintot.

Dél keresztjei

A hajósok a Dél Keresztjét, ezt az európai szem számára titkos csillagképet akkor pillantják meg, amikor elhagyják a tengeren az Egyenlítőt. Egy közép-európai magyarnak ez a szókapcsolat merőben mást idéz. Számunkra a dél, a Délvidék a jugoszláv utódállamok magyarlakta vidékeit jelenti, tömböket és szórványokat: Vajdaságot, Szlavóniát, Muravidéket. Közülük a Szerbiához tartozó Vajdaságban él a legtöbb nemzettársunk – ám az utóbbi évszázad mindent megtett azért, hogy minél kevesebben legyenek. A történelemben és a jelenkorban egyaránt megvannak a „Dél keresztjei.”

Szavak és virágok

Világ-nézet katolikus szemmel

Gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással – fogalmaz a bűnbánati formula, amely itt-ott óhatatlanul összeakad a világi megítéléssel. Egyes mulasztásokat ugyan vehemensen üldöz például az adóhivatal, e műfajban jobbára mégis „négyszemközt” maradunk a Fennvalóval.

Túl az Óperencián

Világ-nézet katolikus szemmel

Egy veterán magyar író a minap politikai menedékjogért folyamodott Kanadában. Azért éppen ott, mert tetszett neki a Tamás bátya kunyhója. Az ősszel azt írta az Amerikai Magyar Népszavában, hogy a magyar genetikusan alattvaló, s e rasszista náci beszéd miatt megfosztották fővárosi díszpolgári címétől. Jó keresztényként kívánjunk neki napsugaras kanadai éveket. Elkóborolt bár a nyájtól, azért még ehhez a nyájhoz tartozik.