Túl az Óperencián

Mindez nem érne ennyi szót, de a lap, ahonnét az egész történet elindult, igen. Főszerkesztője ugyanis nemcsak genetikus elemzéseknek ad helyet, hanem maga is alkot, egyházügyi témákban is véleményt nyilvánítva. Korábban egy kisegyház aktív híve volt, majd szembefordult a gyülekezettel, s külön könyvben leplezte le. Ateistaként most bősz katolikusellenességével véteti észre magát, s jelenleg jobbra-balra csapkodva, heves sajtópolémiákban küzd az összeesküvés-elméletek gyártásának vádja ellen. Talán a keresztény embernek sem árt, ha tudja, mit hordanak össze egyházáról túl az Óperencián.

A főszerkesztő úr úgy látja, a Vatikán újragyarmatosította hazánkat, a katolikus egyház hatalmi törekvései állnak az Orbán-rendszer hátterében, Róma világuralmi törekvéseire használja fel Magyarországot. Orbán Viktor a katolikus államelméletből fakadó fasiszta, náci országot épít, hazáját és népét egy idegen ország idegen érdekeinek árusította ki. A római világegyház ugyanis nem adta fel világi hatalmi törekvéseit, és faltörő kosként használja a magyar rezsimet az Európai Unió visszafoglalására. Magyarország szabadságát a katolikus egyház ideológiája alapján számolják fel, a liberális demokrácia tudatos szétverése a Vatikán céljait szolgálja. Aki sikeresen akar fellépni az Orbán-rendszerrel szemben, annak a katolikus egyház meg a Vatikán ellen kell felvennie a harcot, és a gyarmatosító Rómát az államhatalomból kifüstölnie. Akkor lesz Magyarországon szabadság, demokrácia, jogállam, nyugalom és béke, ha a politikai katolicizmust alkotmányosan kizárják a közhatalomból, véget vetve az ország papok általi anyagi kifosztásának. A magyar jobboldal gyűlöletkeltő, megosztó, antiszemita politikája mögött ugyanis kezdettől fogva a politikai katolicizmus gyűlöletes és elnyomó ideológiája áll. Nem a médiatanács ellen kell harcolni a Klubrádióért, hanem XVI. Benedekkel és utódjával. Keresztényen a katolikus egyházat kell érteni; e tekintetben nem számít, hogy Orbán eredetileg református. A református egyházat nem lehet és nem kell megkülönböztetni, ahogyan az evangélikusokat sem, mert ők a katolikusok hajójában ülnek. A katolikus egyház autentikus politikai rendszere pedig a fasizmus, mivel Mussolinit a háttérből a jezsuiták segítették, csakúgy, mint Hitlert és valószínűleg Orbánt is.

A főszerkesztő úr saját nézete szerint semmi mást nem képvisel, mint a felvilágosodás antiklerikalizmusát (itt idézi Voltaire egyházellenes levélzáró formuláját: „Tiporjátok el a gyalázatost!”), amely a világnézetileg semleges állam védelmében harcol a katolikus egyház államhatalmi ambíciói ellen. Senkit ne tévesszen meg holmi pozitív társadalmi szerepvállalás, hiszen a katolikus egyház hatalmas rutinnal rendelkezik arra, hogy elsimítsa maga mögött a nyomokat és összekeverje a szálakat, mindennek a fordítottját állítva. Évszázados tapasztalat, hatalmas apparátus segíti abban, hogy jó cselekedeteivel leplezze gonosz szándékait. A tengerentúlról nézve immár kiépült a klerikál-fasiszta állam, polgárjogot nyertek a nyilas eszmék, és mivel eddig is minden úgy volt, ahogy a főszerkesztő úr megírta, ezúttal is igaza lesz.

Ilyen támadhatatlan gondolatmenet olvastán efelől nem is lehet semmi kétségünk: senki nem merne olyat mondani, hogy mindez teologikusan alattvaló. Bár szerényen megjegyezném: a harcias és felvilágosult Voltaire a halálos ágyán megtért, a „gyalázatos” egyház pedig megbocsátón a keblére ölelte. Hiába, nem lehet a világon minden olyan egyszerű képlet, mint a Tamás bátya kunyhója.