Boldog Teréz anyára emlékeztek

Szentmisével és a tevékenységét bemutató fotókiállítással emlékeztek tisztelői Kalkuttai Boldog Teréz anyára, az egyház és a világ szegényeinek szolgálójára szeptember 5-én, a budapesti Szent István-bazilikában. Az albán származású, állampolgársága szerint indiai, hite szerint katolikus, elhivatottsága alapján az egész világhoz tartozó szerzetesnő halálának napját az ENSZ közgyűlése tavaly decemberben magyar kezdeményezésre a jótékonyság nemzetközi napjává nyilvánította.

Gó­lyák száll­tak át Bu­dán…

Han­gos, fel­sza­ba­dult, jó­ked­vű „ke­le­pe­lés­re” let­tek fi­gyel­me­sek a haj­nal­ban mun­ká­ba in­du­lók szep­tem­ber 2-án a Dé­li pá­lya­ud­var kör­nyé­kén. Több mint négy­száz if­jú gó­lya, az­az a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Jog- és Ál­lam­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak el­sőéves hall­ga­tó­ja gyü­le­ke­zett a vas­út­ál­lo­má­son, ahon­nan négy­na­pos tá­bo­ro­zás­ra Sió­fok­ra re­pí­tet­te őket a vo­nat.

Gyé­mánt­mi­sés fe­ren­ce­sek

Meg­őr­zött szol­gá­lat­ban

Szűk­nek bi­zo­nyult a ró­zsa­dom­bi fe­ren­ces temp­lom au­gusz­tus 25-ének dél­előtt­jén. A plé­bá­nos, Frajka Fé­lix atya gyé­mánt­mi­sé­jé­re ér­ke­ző rend­tár­sak, ta­nít­vá­nyok, a he­lyi egy­ház­köz­ség s a né­pes tisz­te­lő se­reg tag­jai zsú­fo­lá­sig meg­töl­töt­ték az ün­ne­pi han­gu­lat­ba öl­tö­zött is­ten­há­zát. A szent­mi­sé­re gyü­le­ke­ző hí­ve­ket, csa­lád­ta­go­kat, ne­ves köz­éle­ti, po­li­ti­kai és kul­tu­rá­lis sze­mé­lyi­sé­ge­ket – köz­tük Var­ga Mi­hály nem­zet­gaz­da­sá­gi mi­nisz­tert, Láng Zsol­tot, a má­so­dik ke­rü­let pol­gár­mes­ter­ét és Ju­hász Fe­renc köl­tőt – Fé­lix atya sze­mé­lye­sen kí­nál­ta hellyel a temp­lom pad­so­ra­i­ban. A fe­ren­ces ven­dég­sze­re­tet­re jel­lem­ző, hogy – a mi­se kez­de­tét sür­ge­tő ha­ran­gok hang­já­ra – a li­tur­gi­kus öl­tö­ze­tet a hí­vek kö­zött, a temp­lom­tér­ben öl­töt­te ma­gá­ra az ün­ne­pelt. A be­öl­tö­zés azu­tán már a szen­tély­ben foly­ta­tó­dott, ahol a fel­so­ra­ko­zott csa­lád­tag­ok kö­szön­töt­ték, s ad­ták át aján­dé­ku­kat a hat­van év­vel ez­előtt pap­pá szen­telt, gyé­mánt­mi­sés plé­bá­nos­nak, aki ezen a na­pon vehet­te át a püs­pö­ki kar Pro Cultura Chris­tiana-díját is.

Ima a roma áldozatokért

A II. világháború idején több ezer romát hurcoltak el koncentrációs táborokba, ahonnét soha többé nem térhettek már haza. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kezdeményezésére a roma holokauszt áldozatairól emlékeztek meg augusztus 6-án a budapesti Szent István-bazilikában. Beszédet mondott Farkas Flórián, az ORÖ elnöke és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, majd Erdő Péter bíboros, prímás, érsek szentmisét mutatott be a meghurcoltak emlékére.

Szunnyadó gyász

Avagy meddig tart a tegnap fájdalma

Magyarországon 1990 és 2001 között egészségügyi okból, spontán vetélés vagy művi terhességmegszakítás következtében hatszáznyolcvanezer megfogant magzat nem születhetett meg. Ha csak az abortuszokat vesszük figyelembe, s beleszámítjuk, hogy egy asszonynak akár több abortusza is lehetett, akkor becslések szerint manapság mintegy négyszázezer nő küzdhet a mesterséges beavatkozást követő fájó lelki tünetekkel. Rajtuk próbálnak segíteni, nekik nyújtanak támaszt, megoldási lehetőséget azok a lelkigyakorlatok, amelyeket Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó és Kovács Ferenc diakónus, nyugalmazott börtönlelkész vezet rendszeres időközönként. Legközelebb július 18. és 21. között Pécs közelében, Máriagyűdön lesz hasonló alkalom, ahová szeretettel várják a megbékélésre, lelki nyugalomra vágyó asszonyokat, lányokat, de még a férfiakat is.

Atyák – egy apa nélküli világban

Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye

A kecskeméti öregtemplom nagyharangja jubileumi szentmisére hívta a híveket június 29-én. A Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye ugyanis az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A trianoni békeszerződés következtében nemcsak a vármegyéket, hanem az egyházmegyéket is szétdarabolták, a Szent István által alapított kalocsai érsekség területének kétharmadát Jugoszláviához csatolták. Mivel a megcsonkított ország területén alig maradt egységes egyházmegye, előbb-utóbb szükségessé vált egy kormányzatilag összefogható, a területek papjait sajátos lelkiségükben, közös gondjaikban, közös feladataikban összekapcsoló egyházi közigazgatás létrehozása. 1993. május 31-én bocsátották ki II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű bulláját, s ennek nyomán születtek meg hazánkban az új egyházmegyei határok. Ekkor jöhetett létre a váci püspökségtől és a Pécsi egyházmegyétől átvett területekkel kiegészülve a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye is.

Közösség a hegyen

A XIX. századi polgár a kristálytiszta, illatos levegőjű Svábhegy felé tekintve elismerően jegyezhette meg, hogy „alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek… Ha látnák a pestiek, reggelenként onnan a hegyekről, micsoda sűrű, barna füsttel és gőzzel kevert levegő- iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélegzetet venni az utcán…”

Igen, alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek, mondhatjuk ma is őszinte elragadtatással, még akkor is, ha azóta tetemesen átalakult a táj. Ha „az illatos fák árnya, a hűs források”, a vándor bajainak, gondjainak gyógyítói, a békesség, az egészség jótékony őrzői mára jórészt a „fejlődés”, a civilizáció áldozatai lettek is, még nem tűntek el teljesen az ember látóköréből…

Menedék a kiszolgáltatottaknak

Országjáró

Székesfehérvári Egyházmegye

Átadták az első egyházmegyei leányanyaotthont

Mindenki számára példaértékű lehet az az összefogás, amely a katolikus egyház és az állami kormányzat, a Limburgi és a Székesfehérvári egyházmegye, az érdi önkormányzat, valamint a jó szándékú emberek között jött létre annak érdekében, hogy mihamarabb felépülhessen az első, egyházi fenntartásban működő leányanyaotthon Érden. „Hiszem, hogy ez a közös akarat képes jobbá tenni életünket” – hangsúlyozta Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök az otthon június 6-i hivatalos átadásán. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár, T. Mészáros András érdi polgármester, valamint díszvendégként az intézmény fő támogatói, Gerhard Pischl nyugalmazott limburgi segédpüspök, Franz Kaspar, a Limburgi egyházmegye általános helynöke, a székesfehérvári káptalan címzetes kanonokja, illetve Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg.