Cser István

Mánfai múlt és jelen

A gyalogos, de a kerékpáros kirándulók számára is kedvelt útvonalak nyújtanak maradandó élményt a Mecsek északi lejtőit övező festői völgyekben. Természeti ritkaságokat, történelmi emlékeket rejtenek a dús vegetációjú hegyoldalak, a magyarság évezredes múltjának, kultúrájának bizonyítékai bukkannak elő a vízfolyások mentén. Utunk során, ha figyelmesek vagyunk, rátalálhatunk az ország egyik legszebb és legismertebb középkori egyházára, a mánfai Sarlós Boldogasszony-templomra.

Pap- és diakónusszentelés Esztergomban

A Jézus Szíve ünnepén kezdődő időszakban az egyház még határozottabban szeretné kifejezni, hogy szereti, megbecsüli papjait, büszke rájuk, és hálával ismeri el lelkipásztori munkájukat, életük tanúságtételét. Ez idő tájt ünneplik szentelési évfordulójukat az ezüst–, arany–, gyémánt– és vasmisés atyák, az ország számos székesegyházában ilyenkor szentelik diakónussá a kispapokat és az arra méltó civileket, továbbá ekkor kapják meg az áldozópapi szentséget a diakónusok. Együtt ünneplik, hogy igent mondtak az Úr hívó szavára. Az elmúlt hét végén tartott papszenteléseken a hívek is imát mondtak a katolikus közösségért és azokért a testvérekért, akik a papi szolgálatra kaptak meghívást.
   

 „Az egyházban veszitek majd észre, hogy nemcsak barátai, de testvérei is lehettek minden embernek” – mondta Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton levők pápai tanácsának elnöke múlt vasárnap a mátraverebély-szentkúti cigányzarándoklaton, köszöntve az elsőáldozáshoz járuló harmincnégy gyermeket.

A testvériségről a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen

Krisztus mennybemenetelének ünnepén (június 5.) már a kora reggeli óráktól kezdve egymás után érkeztek az idei cigányzarándoklat résztvevői nemzeti zarándokhelyünkre, Mátraverebély–Szentkútra. A közelebbi s távolabbi települések cigány közösségeit a ferences atyák fogadták a szabadtéri oltár előtt. A köszöntés után imádsággal, énekekkel, tanúságtételekkel készültek az ünnepi szentmisére. Az arnói fiatalokat a ferences kisnővérek segítették néhány kedves szóval, az érdi apróságokat – miközben szüleik, nagyobb testvéreik imádkoztak – Teréz anya nővérei pátyolgatták.

Az ország minden részéből és a határon túlról érkező zarándokok részvételével idén is megrendezték a hagyományos motoros zarándoklatot az Ecséd település szélén található Szentkútvölgye Mária-kápolnájánál.

Az idei, huszadik alkalommal megrendezett országos Mindszenty-zarándoklaton és a bazilikában megtartott szentmisén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a hazai politikai, kulturális és tudományos élet képviselőin túl az ország minden részéből zarándokok százai vettek részt. Az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által bemutatott szentmisén Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök mondta a homíliát.

„Isten hozott benneteket idehaza” – köszöntötte Labancz Zsolt tartományfőnök május 16-án a budapesti piarista gimnázium diákjait és tanárait. Ezen az esős reggelen – miután Vízhányó Zsolt igazgató leszerelte az iskolatáblát – háromszázhuszonöt tanuló az oktatók és a családtagok kíséretében a gimnázium eddigi, Mikszáth téri falai közül ünnepi menetben átvonult a közel hatvanévnyi száműzetés után visszakapott Duna-parti, felújított és modernizált épületbe.

Az iskola kapujában az igazgató és a tartományfőnök fogadta az elsőnek érkező diákokat

A tartományfőnök az 1953. évi „kilakoltatásra” utalva emlékeztette a tanulóifjúságot: az elődöknek a nehézségek és bizonytalanságok közepette biztos támpontot jelentett az értékekhez való ragaszkodásuk. „Ma azzal bizonyíthatjuk, hogy méltó örökösei vagyunk annak a nemzedéknek, ha megújítjuk elköteleződésünket ugyanazon értékek mellett.” Hogy milyen értékek és célok jellemzik a piarista iskolát? Az egymás iránti tisztelet, a nyitottság és a tudásszomj a világ kimeríthetetlen gazdagsága iránt, a kitartó szorgalom és az örömteli munka, a hívő életvezetés, a felelősségvállalás és a megbízhatóság, a bátorság az újra, a szellemi igényesség és a közösségalkotás. Az új épület szépsége, újdonsága, belső tereinek tágassága, tisztasága mindenkit megújulásra buzdít, legyen az tanár, diák, vendég vagy hozzátartozó.

 Az isteni irgalmasság teremtőerejéről a Józsefvárosban

 Fausztina – fogalmazott a szentatya, és 2000. április 30-án az egész világ számára kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét. A pápa felhívását követve, Christoph Schönborn bécsi bíboros kezdeményezésére világszerte országos méretekben konferenciákat szerveztek a hívek, hogy tanúságtételek, közös élmények, tapasztalatok megosztása által erősödhessen bennük az Isten irgalmasságába vetett hit. Hazánkban Budapesten, a józsefvárosi plébánián május 22-én több száz ember részvételével rendezték meg a harmadik országos konferenciát. nővér látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, aki azt a kívánságát közölte vele, hogy a húsvét utáni első vasárnap legyen az isteni irgalmasság napja. Faustinát „választotta ki Krisztus, hogy eszükbe juttassa az embereknek az Isten irgalmasságának nagy titkát”

A parkon át közeledem a templom felé. A padról éppen akkor kászálódik fel egy középkorú pár. A nő megigazítja a haját, a férfi összeszedi a csomagjaikat, és elindulnak. „Bent majd megnyugszol” – hallom az asszony vigasztaló szavait, amint lehajtott fejjel bandukoló párjára tekint. Talán vidékről érkeztek és fáradtak, fordul meg a fejemben, amint melléjük érek. „Hosszú volt az út?” – kérdezem. Amikor megpillantom a férfi mélységes fáradtságot tükröző, kialvatlan, vörös szemét, arcomra fagy a mosoly. „Hosszú, de már közeleg a vég…” – válaszolja. „Mindig ezt hajtogatja, hiába mondom neki, hogy van még remény, lesz majd munkánk és lakásunk is…” – teszi hozzá a párja. „Bajzáth Ferenc plébános atya arra biztat, hogy bízzunk Istenben, mert tőle erőt kaphatunk. Most is hozzá igyekszünk, mert ma nagy ünnep lesz a templomban.”