Cser István

Mindszenty-kiállítás a Terror Házában

Időszaki kiállítással egybekötött nemzetközi konferencián emlékeztek meg Mindszenty József bíboros-hercegprímásról szeptember 21-én a Terror Háza Múzeumban. A szervezők a rendezvénnyel azt kívánták elérni – ahogyan Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogalmazott –, hogy az emberek megnyissák szívüket a bíboros példája és szolgálata előtt, s hogy – Áder János köztársasági elnök szavaival szólva – büszkék legyenek arra az emberre, aki minden tőle telhetőt megtett az emberekért, az elesettekért, a kitaszítottakért, s mindig kitartott hazája becsülete mellett.

Erdő Péter bíboros a konferencián hangsúlyozta, hogy „a Mindszenty bíborosról napvilágot látott bőséges történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól”. A hercegprímás lelkiségéről született tanulmányok életszentségének nyomait kutatják, viszont kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy cselekedeteiben milyen súllyal jelentkezett vallási élete és meggyőződése. „Enélkül ugyanis tevékenységének pusztán vagy túlnyomóan politikai megközelítése torz és nem igazán reális képet eredményez. Idealizált hősként vagy éppen az adott kor valóságától távol álló politikusként mutatják be alakját.”

A „Tengertől tengerig”, földrészeken átívelő életvédő zarándoklat egyik magyarországi állomásán, a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai között, a Fekete Madonna vándorkegyképe előtt mutatott be szentmisét szeptember 14-én Székely János esztergom—budapesti segédpüspök. Azon a helyen, ahol egykor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok főkolostora működött, amelyet Károly Róbert támogatásával 1301-ben kezdtek építeni. Ebben a kolostorban őrizték Remete Szent Pál testét, miután Nagy Lajos király egyik itáliai hadjárata során a velenceiektől „megszerezte” az ereklyét. Kevesek által ismert, hogy a király, társvédőszentként, a szent oltalmába ajánlotta hazánkat.

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

Jubileumi, engesztelő zarándoklatot tartottak szeptember 15-én Budapesten, annak emlékére, hogy hatvanöt évvel ezelőtt hirdette meg Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldogasszony évét. Az akkoriban országszerte megszervezett zarándoklatok és lelki programok egyik legjelentősebb eseménye volt a városmajor-máriaremetei férfi zarándoklat. Érseki székfoglaló beszédéhez hűen a százezer fős menet élén Mindszenty József haladt. „Akarok jó pásztor lenni, aki – ha kell – életét adja juhaiért, Egyházáért, hazájáért. (…) Akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőjeként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek.”

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

A Mindszenty-zarándoklat menetébe bekapcsolódtak az eddig már kilencezer kilométert megtett és éppen hazánkon áthaladó „Tengertől tengerig” életvédő zarándoklat résztvevői is a czêstochowai Fekete Madonna kegyképének hiteles másolatával. Az elhangzó fohászok az édesanyákért, a családokért, a gyermekekért, az élet tiszteletéért és védelméért is szót emeltek. Az imák mellett különböző témaköröket érintő elmélkedéseket hallgathattak meg az úton lévő hívek. Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora a papi és szerzetesi hivatások ébresztéséről, Székely János esztergom–budapesti segédpüspök a hit évéről, Janig Péter kórházlelkész a szenvedés, a betegség elfogadásáról, Bíró László püspök pedig a keresztény családról beszélt.