Az oktatási reform: kiút az erkölcsi válságból?
A hét kérdése
Hoffmann Rózsa az új alaptanterv változásairól és a vallás szerepéről a köznevelésben Amint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nyilvánosságra került, az ellenzéki pártok, de még a jobboldalhoz kötődő pedagógus szakemberek némelyike is kétségeinek adott hangot, pedig a NAT olyan célokat tűz az iskolák, a pedagógusok elé, melyekkel kevéssé lehet vitatkozni. Az erkölcsi, a testi és lelki egészségről, a családi életre nevelésről, valamint a másokért vállalt felelősségről, az önkéntességről, a nemzeti öntudat megerősítéséről, a hazafias nevelésről, a gazdasági és pénzügyi alapismeretek elsajátításáról, a médiatudatosságról és végül, de nem utolsósorban a tanulás tanításáról van benne szó. A balliberális oldal az önkormányzati iskolák államosításáról, a kötelezően bevezetendő erkölcstanoktatás kapcsán pedig állam és egyház újbóli összefonódásáról beszél. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt kértük meg, ismertesse olvasóinkkal az új alaptanterv sokakat érintő változásait, az államtitkárság ezzel kapcsolatos elképzeléseit.
