Szeretetével siet elénk

Hazánkban negyedik alkalommal tartottak az irgalmasság vasárnapjához kapcsolódó, lelkigyakorlatnak is beillő konferenciát – ezúttal a váci székesegyházban. Az idei találkozó mottójául a szervezők a hegyi beszéd „Boldogok az irgalmasok…” gondolatát választották.

Április 14-én az ország minden tájáról érkeztek világi hívek és papok, hogy együtt imádkozzanak, elmélkedjenek, előadásokat és tanúságtételeket hallgassanak meg, s hogy szentségimádáson, illetve a nap zárásaként – Alberto Bottari de Castello érsek, pápai nuncius főcelebrálásával – szentmisén vegyenek részt. A megjelenteket Beer Miklós, a Váci egyházmegye főpásztora és Katona István egri segédpüspök, az Isteni Irgalmasság Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte. Ezt követően a hívek Erdő Péter bíboros, a konferencia fővédnökének üzenetét hallgathatták meg. „Az irgalmasság azt jelenti, hogy olyanokon is segítünk, akiken nem volnánk kötelesek, úgy is fogalmazhatnánk: akiknek nem jár segítség. Ez is az irgalom” – hangsúlyozta a bíboros, majd hozzátette: „E különleges szeretet tanúságtétele, keresztény küldetésünk jele a karitász is, ahol sokszor az elvárhatón túl is jót tehetünk.”



Christoph Schönborn
bíboros, bécsi érsek is küldött üzenetet a konferenciára. Kiemelte, mély tisztelettel figyeli azoknak az erőfeszítéseit, akik arra törekednek, hogy a „sok ellenállás és kritika ellenére valóban az igazságosságot és az alapvető keresztény értékeket tegyék jelenvalóvá a magyar társadalom életében”. Mint mondta, imádkozik Magyarországért, az egységért és a békéért.

A délelőtt és a délután során Szent Fausztina és Boldog II. János Pál pápa ereklyéinek jelenlétében papok és világiak tanították, buzdították a konferencia résztvevőit, illetve imádságok és az Adoramus Együttes által vezetett énekek hangzottak el.

Az esti hálaadó szentmise előtt Katona István püspök lapunk számára kifejtette: az egyház azért szentel külön vasárnapot az isteni irgalmasságnak, mert gyarló, bűnös emberként az irgalmasság nélkül elvesznénk. „A tény, hogy az ember szabad akarattal rendelkezik, visszaélésekre ad alkalmat: hajlamainkban sokszor a gonosz lélek működik. Isten azonban jóságos. Nem csupán megbocsát, hanem szeretetével elénk is siet. Erről szól, erre ad példát a tékozló fiú története is, ahol az édesapa nagy örömmel siet a hazatérő, megtérő fia elé. Isten maga a szeretet, a jóság. Fel akar emelni gyarlóságunkból, bűneinkből, ezért is küldte el Fiát – hiszen mi soha nem tudtunk volna elégtételt adni a bűneinkért.” Katona István arra a kérdésre, hogy az irgalom és a szeretet miként függnek össze, Boldog II. János Pálnak az irgalmas Istenről szóló enciklikáját említette. Ebben a pápa többek között azt írja: „amíg földi élet van, addig a szeretetnek irgalom a neve. Amíg ember lesz a Földön, gyarlóságaink is lesznek, ezért szükségünk lesz a szeretetre és az irgalomra. A mennyországban azonban nem lesz szükségünk irgalomra, hiszen ott bűnt sem követhetünk majd el. Ott már csak a szeretet uralkodik.”

A konferenciát záró szentmise végén a pápai nuncius megáldotta és meggyújtotta az oltár melletti asztalra helyezett gyertyákat, majd átnyújtotta őket az egyházmegyék képviselőinek, hogy ki-ki hazatérve képviselje, terjessze az isteni irgalmasság tüzét, a szeretetet, az „elvárhatónál” több irgalmat.


Fotó: Bókay László