A keresztény ember tudja, sőt hite szerint bizonyos benne: tetteinek vannak következményei, sőt van végső elszámolás is. Országunkban viszont az ember – a keresztény is – gyakran szembesül azzal, hogy több mint fél évszázada sok politikus, vezető úgy él, cselekszik, mintha neki se Isten, se ember előtt nem kellene számot adnia tetteiről.
Kutatások bizonyítják, hogy hazánkban növekszik az ellenséges érzület az Európai Unióval szemben. Ennek számtalan oka lehet. Sokszor hibáztatjuk gondjaink növekedéséért, az utóbbi időben pedig gyakran hallani, hogy az unió kettős mércével mér, hiszen a görögök hatalmas támogatást kapnak, míg a magyaroktól még a kohéziós pénzek egy részét is el akarják vonni. (E speciális szolidaritási alapnak a feladata, hogy csökkentse a tagállamok fejlettségi szintjének különbségeit, finanszírozza a környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseket.)
Az 1993-ban önállóvá vált, jelenleg öt és fél millió lakost számláló Szlovákiában az idei márciusban első alkalommal zajlottak le előrehozott választások. 2010 júliusában négy jobboldali párt mozaikkoalíciója alakított kormányt a már akkor is választási győztes baloldali szociáldemokraták helyett. A görög válság nyomán szükségessé vált eurós mentőcsomag és védőgát kérdésében – mely Szlovákia számára komoly pénzügyi felelősséggel járt – a jobboldali pártok nem tudtak egyezségre jutni.
Bár sokan úgy gondolhatják, csupán a fővárosban élőket érinti a Budapesti Közlekedési Vállalat csődközeli helyzete, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a cég fizetésképtelensége a főváros önkormányzatának fizetésképtelenségéhez, az utóbbi pedig az országéhoz vezethet.
Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát 2010-ben hozta létre XVI. Benedek pápa azzal a céllal, hogy előmozdítsa az új evangelizációt a keresztény gyökerű országokban. Úgy ítélte meg, tenni kell valamit, hogy a hittől és Istentől távolodó társadalmak ismét meghallják az evangéliumi szót és észrevegyék a keresztény értékeket. Tavaly a pápai tanács a szentatya szándéka szerint tizenkét európai nagyvárosban, így Budapesten is meghirdette a metropoliszok missziója nevet viselő programot.
Néhány évvel az 1956-os forradalom után szüleim egy jó nevű budapesti általános iskolába írattak be. Erre az időre már megtanultam, hogy vallásosságunkkal nem kell kérkedni, de letagadni sem szabad. Aztán némelyik osztálytársammal templomi hittanon, egy-két tanárommal pedig a vasárnapi szentmisén találkoztunk.
Merre tart Magyarország? címmel a médiaszabadság itthoni állapotáról tartott meghallgatást február 28-án az Európai Parlament (EP) többpárti médiaügyi munkacsoportja Brüsszelben. A Népszabadság főszerkesztő-helyettese, valamint a Klubrádió egyik műsorvezetője meghívott előadóként számolhatott be a hazai helyzetről. A rendelkezésükre álló negyedórát mindketten a magyar kormányt támadó kijelentésekre is felhasználták.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia február utolsó napjaiban tartotta tavaszi ülését, melyről Mohos Gábor, az MKPK titkára sajtótájékoztatón számolt be.
Püspökeink a közoktatással összefüggésben szóba hozták a hit- és erkölcstan oktatásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a finanszírozás és az oktatás szervezése terén tapasztalható tisztázatlanságokat, bizonytalanságokat (A témáról részletesebben előző lapszámunkban olvashatnak – a szerk.)
