Bókay László

Róma látta vendégül a taizéi találkozó zarándokait

Ezúttal az olasz fővárosban tartották a taizéi találkozót, melyre hónapok óta készült Róma. Sok plébánia és család nyitotta meg ajtaját az érkező közel negyvenezer fiatal előtt, hogy néhány napon át vendéglátója, kísérője legyen a javarészt Európa országaiból érkező zarándokoknak.

Magam kíváncsian vártam, hogy a turistaforgalmáról híres városban egyáltalán feltűnik-e pár tízezer fiatal jelenléte. Az érkezés napján, december 28-án néhány forgalmasabb közterület hátizsákos, bőröndöket húzó fiatalokkal lett tele. A metrókijáratoknál alig lehetett mozdulni, tömegével várakoztak a zarándokok, akiket táblák, térképek és több nyelven beszélő helyi fiatalok igazítottak útba a szállást adó plébániák, zarándokházak és családi otthonok felé. A karácsony utáni pihenésben szunnyadó város lakói türelemmel viselték az érkező csoportokat, pedig nehezebb volt miattuk villamosra, buszra szállni, hiszen mindenfelé fiatalok igyekeztek batyuikkal a szálláshelyük felé. Az autósoknak sem volt könnyebb dolguk, mert gyakorta az úttestet is elfoglalta a tömeg, de a sztrájkokon és tüntetéseken „edzett” rendőrök folyamatos sípolással és karmozdulatokkal segítettek a helyzeten, nem akadályozva a fiatalok útját, ugyanakkor békésen irányítva a gépkocsik forgalmát.

Egy ismerősünk 1956-ban, a forradalom leverése után külföldre távozott. Kanadában fejezte be főiskolai tanulmányait. A diploma megszerzéséig favágóként dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. A hatvanas évek közepétől már jól keresett; gyakran járhatott haza, rendszeresen támogatta Budapesten élő édesanyját. Veszélyt vállalva erdélyi rokonait is segítette.

Beszélgetés Erdő Péter bíborossal a püspöki szinódusról, a hit évének várható gyümölcseiről

– Bíboros Úr! XVI. Benedek pápa püspöki szinódust hívott össze, melynek témája az új evangelizáció. Európában élve és a világot szemlélve nem inkább újraevangelizációról kellene beszélnünk?

– Az új evangelizáció fogalmát nem most találták ki. Boldog II. János Pál pápa már használta ezt a kifejezést, több beszédében leírást, meghatározást is adott róla. XVI. Benedek pápa nagy elődje sem újraevangelizálásról beszélt. Többször hivatkozott az egyház történelmi múltjára, s kiemelte: az evangelizálás örök feladat, melyet most újult erővel kell végeznünk.

Keresztény létünk egyik alapvető eleme a hit átadása. A szinóduson több felszólalás is elhangzott ebben a témában. Az egyikben arról volt szó, hogy az Apostolok cselekedetei leírja az első jeruzsálemi keresztény közösséget. Nekik egy volt a szívük, a lelkük, rendszeresen összejöttek, együtt imádkoztak, összegyűltek Eucharisztiára. Élet volt bennük, ettől virágoztak, ebből táplálkoztak. Életre fakadt a közösség, amelynek minden egyes tagja érezte a felelősséget a hit továbbadására. Az Apostolok cselekedeteinek leírása is bizonyítja, hogy nem csupán őriznünk kell a hitünket, nem csupán jól kell éreznünk benne magunkat, hanem örömhírként tovább is kell adnunk. Az első keresztény közösségeket ez az öröm jellemezte. Az új evangelizáció azt jelenti: megújult örömmel minden egyes kereszténynek felelőssége az evangelizáció.

A hét kérdése

Aki valamennyire is nyomon követi a hazai híradásokat, minden bizonnyal értesült arról, hogy a magyar kormány nemzetközi pénzügyi szervezetektől szeretne anyagi segítséget kapni. Egyesek hitelmegállapodásról, az ország vezetői viszont védőhálóról beszélnek. Mint mondják, csupán a befektetői bizalom erősítése miatt van szükség e megegyezésre, s hangsúlyozzák: nem feltétlenül a „napi kiadásokat” akarják fedezni a kölcsönösszegből. Hosszú hónapokig volt egy főtárgyalónk, aztán kineveztek egy tárca nélküli minisztert, ám a mai napig nem született megegyezés, sőt az érdemi tárgyalások sem kezdődtek el.