Erkölcs és jog

Könyvespolcra

Bűn és bűncselekmény. „E két elv társadalomban való aktív jelenléte elengedhetetlen az emberi közösség működésének fenntartásához” – írja Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek legújabb könyvének előszavában. A Szent István Társulat kiadásában megjelent kötetben a bűn (peccatum) és a bűncselekmény (delictum) közötti viszonyrendszer feltárásánál nem csupán arra tér ki a szerző, hogy miben különböznek egymástól e fogalmak, hanem arra is, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással.

Tanítók tanítója

Könyvespolcra

A liturgikus beosztás szerint az egyház az A évben olvassa Máté evangéliumát. De vajon mit tudhatunk szerzőjéről? Melyek a jellemzői örömhírének? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Josef Ernst Máté – Egy teológus portréja című könyvében.

Az evangélista személyét általában azzal a vámossal szokták összefüggésbe hozni, akit Léviként is említenek. Úgy tartják, hogy Etiópiában halt vértanúhalált, és földi maradványai Salernóban pihennek. A szerző a hagyomány ezen megállapításait is pontosítja az első fejezetekben.

Az atyákkal napról napra

Könyvespolcra

Manapság egyre több olyan kiadvánnyal találkozhatunk, amelyek – a liturgikus szövegek mellett – lelki olvasmányt kínálnak az év minden napjára. Az Isten szava minden napra – melynek 2013-as kötete nemrég jelent meg az Új Ember gondozásában – a teljes Szentírást végigolvassa a vállalkozó szelleműekkel. Mindezt értelmező és elmélkedő módon teszi. Az Isten velünk van mindennap című könyv XVI. Benedek pápaságának első feléből vesz elő megfontolásra méltó eszmefuttatásokat, szintén napi beosztással. A Szent István Társulat Patres című kiadványa mindehhez – Szentírás és tanítóhivatal – hozzáteszi a szent hagyományt. E kötet ugyanis – amelynek összeállítója Perendy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője – az első évezred irodalmából válogat úgy, hogy minden napra jusson átgondolnivaló.

Filmikon

Nézőtér

Pavel Florenszkij szerint az ikon nem más, mint ablak az örökkévalóságra. Ám ha jobban megfigyeljük, azt is észrevehetjük, hogy valójában egyszerre tár fel valamit az isteni és az emberi mélységekből. Kapocs és tükör, szimbólumok serege és maga a megtestesült egyszerűség. Andrej Tarkovszkij Sztalker című filmjében – a rendező bevallása szerint – nincsen semmi felesleges. Sok kritikus többek között ezért is hozta összefüggésbe az alkotást az ortodox ikonokkal, mondván, e keleti szentképekhez hasonlóan nyitja rá szemünket mindarra, aminek legfőbb jellemzője az időtlenség.

Jöjjetek egyezkedő szóra!

Könyvespolcra

Nyilvánvaló, hogy ha a tantételek felől közelít egymás felé két vallás, akkor párbeszédük mindjárt az elején kudarcra van ítélve. Hiszen egy muszlim végkövetkeztetése ebben az esetben az lesz, hogy mindenki váljék muszlimmá, egy keresztény pedig az összes vallás képviselőjétől azt várja majd el, hogy egyedül Jézus Krisztusban higgyen. Ha viszont a közös vonásokból indulnak ki, akkor van esély arra, hogy bizonyos kérdésekben megegyezésre jussanak.

Egyház az évszázadokban

Könyvespolcra
A történelem hasznáról és káráról ma is sokat vitatkoznak a tudós elmék. De bármilyen érvet hoznak is fel mellette vagy ellene, annyi biztos, hogy a nagy történeteket újra és újra el kell mesélni. Nemcsak azért, hogy így szabjunk gátat a feledésnek, hanem azért is, mert az évek során felhalmozódott ismeretekből ki kell nyernünk mindazt, ami biztosan megállja a helyét. E válogatásra pedig mi sem alkalmasabb, mint amikor valaki nekiáll, és az elejétől a végéig – azaz napjainkig – megírja azt, amit már előtte oly sokan. Többek között ez is indokolja, hogy Jean-Pierre Moisset, a Michel de Montaigne Egyetem történésze közreadta A katolicizmus története című könyvét, mely a Bencés Kiadó jóvoltából most magyarul is olvasható.

Az igazi csoda természete

Könyvespolcra

Milyen is lesz a mennyben? Ezzel a kérdéssel teológusok tucatjai foglalkoztak az évszázadok során, de néhány bibliai utalás kibővített változatánál többet nemigen tudtak mondani. A meddő vitát megelőzendő azzal szoktuk lezárni a halál utáni létről szóló disputáinkat, hogy azért sem tudhatunk semmi közelebbit, mert onnan még nem jött vissza senki. Don Piper amerikai baptista lelkész azonban azt állítja, hogy egy autóbaleset után másfél órát töltött a mennyben. Élményeit a 90 perc a mennyországban című könyvében osztotta meg olvasóival. A lelkész éppen egy konferenciáról tartott hazafelé, amikor egy kamionnal összeütközve olyan súlyosan megsérült, hogy a mentősök már lemondtak róla.

Egy magyar főúr és udvara egyháztörténeti szemmel

Könyvespolcra

A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványaként jelent meg Koltai Andrásnak, a Piarista Központi Levéltár igazgatójának nagyszerű monográfiája Batthyány Ádám XVII. század közepi udvaráról. A több mint hatszáz oldalas kötet az alapos levéltári kutatómunka eredményeként a korabeli élet minden részletéről képet fest. Itt csupán az egyháztörténeti vonatkozásokra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.