Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Váci egyházmegyei találkozó

Szerző:

Pünkösdi lelkülettel Pásztón

Kilencedik alkalommal rendezik meg a váci egyházmegyei találkozót. Idén június 28. és 29. között Pásztó ad otthont az eseménynek. Kecskés Attila plébánost az előkészületekről, a találkozó jelentőségéről kérdeztük.

– Honnan származik a találkozó ötlete?

– Beer Miklós váci megyés püspök kezdeményezte, hogy minden évben gyűljön össze egy kétnapos rendezvényen az egész egyházmegye. A cél a kapcsolatok kiépítése, ápolása volt. Kilenc évvel ezelőtt a nógrádsápiak kapták először ezt a feladatot. A helyszín mindig változik, s általában valamilyen különleges oka is van annak, hogy mely település rendezi az eseményt. Idén azért esett ránk a választás, mert ebben az esztendőben lesz húsz éve annak, hogy Pásztó az Egri főegyházmegyétől a vácihoz került.

Hogyan kerültünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól?

Szerző:

A hét kérdése

Kilenc év után megszüntette Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást az Európai Unió. Ennek következményeiről és az eljárás lényegéről kérdeztük Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt.

– Az utóbbi években gyakran hallhattuk e fogalmat a médiában. Valójában mit kell értenünk rajta?

– Túlzottdeficit-eljárás alá azok az országok kerülnek, amelyek nem teljesítik az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozás feltételeit. Ezek eredendően a Maastrichtban meghatározott kritériumok, több ponton szigorítva. A követelmények a következők: az államháztartás tartósan kiegyensúlyozott legyen, a GDP- (bruttó hazai termék – a szerk.) arányos közadósság hatvan százalék alatt maradjon, és az árfolyam két éven át stabil legyen.

Az Úr Jézus kezében

Szerző:

Debrecen–nyíregyházi egyházmegye

Ünneplő közösség

Hármas ünnepet ült a Debrecen–nyíregyházi egyházmegye közössége június 15-én: Bosák Nándor főpásztor pappá szentelésének 50., püspökké szentelésének 20. évfordulóját, valamint az egyházmegye megalapításának 20. évfordulóját. Az ünnepen a megyés püspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be hálaadó szentmisét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjainak és az egyházmegye papjainak részvételével.

Bosák Nándort, a Debrecen–nyíregyházi egyházmegye megyés püspökét szolgálatának kettős jubileuma alkalmából kérdeztük hivatásáról.

– Püspök úr Izajás könyvének egy sorát választotta jelmondatául: „Törd meg az éhezőknek kenyeredet!” Mit jelent ez pontosan?

– Két szempontot említenék ezzel kapcsolatban. Amikor az egyházmegye élére kerültem, magam is azt tapasztaltam, hogy ez az ország egyik legszegényebb régiója. Ha ide kaptam küldetést, akkor tudatosan is közösséget kell vállalnom az itt élőkkel – gondoltam. Persze a szegénységről tágabb összefüggésben gondolkodom, nem csupán anyagi, hanem szellemi értelemben is. Mindkét vonatkozásban szeretnék segíteni a rászorulóknak.

Belépni a hit kapuján

Szerző:

Magyar katonák is részt vettek a nemzetközi zarándoklaton

A francia tábori püspökség minden évben meghirdeti a Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklatot, melyre a világ valamennyi tábori püspökségét meghívják. Magyar katonák először 1991-ben utaztak az eseményre, 2002 óta pedig a magyar Katolikus Tábori Püspökség szervezési feladatokat is ellát.

Az 55. zarándoklatot – melyen csaknem negyven nemzet tizenegyezer katonája vett részt – idén május 24. és 26. között rendezték meg. Magyarországot nyolcvanan képviselték. A delegáció vezetője Bíró László tábori püspök volt.

A Ludovika hallgatói is helyt álltak a gáton

Szerző:

Tábori püspökség

Kótai Róbert főhadnagy, tábori lelkész az MH Ludovika Zászlóalj diákjaival vett részt az árvízi védekezésben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói – az önként jelentkezett tanárokkal együtt – szombattól egészen szerda reggelig száz fővel védték a Margit-szigetet. A szervezésben és a védmű építésében is tevékeny részt vállaló tábori lelkész elmondta, hogy a fiatalok rendkívül pontosan és lelkesen végezték a munkát.

„Óvakodjunk minden gőgtől”

Szerző:

Jorge Mario Bergoglio pápává választásakor a Ferenc nevet választotta. Tette ezt többek között azért, mert Assisi Szent Ferenc jelképe a szegények szolgálatának, a békének és a mértékletességnek. De melyek a jellemzői a nevével fémjelzett lelkiségnek? Cesare Vaiani, aki Milánóban és Veronában többek között a ferences lelkiség tanára is, Assisi Szent Ferenc útja című könyvében erre a kérdésre válaszol.

A szerző kifejezetten Ferenc szemléletét szeretné az olvasókkal megismertetni, ezért szinte kizárólag az ő műveire fókuszált. Elöljáróban megjegyzi, hogy Ferenc – bár magát tudatlannak és műveletlennek tartotta – valóságos mester volt, akinek tanítása pontos és következetes.

Megelevenedő múlt

Szerző:

A nyár beköszöntét nem csak a kánikula jelzi. Ilyenkor szerte az országban fesztiválokat rendeznek – a legtöbbet szabad téren –, amelyek igényes és magas színvonalú előadásokra hívják az érdeklődőket. Idén augusztusban Székesfehérvár egyedülálló rendezvénnyel várja látogatóit. A királyi napok sorozat eseményein – melyeket többek között az 1948-as kihelyezett országgyűlés hatvanötödik évfordulója, valamint a Szent Jobb városba érkezése tiszteletére szerveznek – megelevenedik a középkori Magyarország világa. 17-én és 18-án, a Koronázási Ünnepi Játékokon lesz történelmi menet, középkori kézműves- és vásári forgatag, valamint koronázási szertartásjáték is.

Az egyház fejlődik

Szerző:

Őrsy László jezsuita Ferenc pápáról és a II. vatikáni zsinatról

Ismét Magyarországra látogatott Őrsy László, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora. A jezsuita kánonjogász a II. vatikáni zsinat idején Rómában, a Gergely egyetemen tanított. A zsinat ötvenedik évfordulója és Ferenc pápa megválasztása kapcsán kérdeztük a ma is aktív teológust emlékeiről, benyomásairól.

– Ferenc pápával egy jezsuita került az egyház élére. Mint rendtársának mi a véleménye róla?

– A pápai megbízatás minden előzőt felülír. Természetes, hogy jezsuita képzése szerepet játszik a személyiségében, de most az számít, hogy ő Róma püspöke, Szent Péter utódja és a püspöki kollégium feje.

A jövőben sok minden attól függ, hogy nagy kérdésekben miként fog határozni az új pápa. Neki döntő szava lesz abban, hogy az egyház inkább monarchikus szerkezetet tükröz majd, vagy elmozdul arra, amit a zsinat a communio kifejezéssel jelölt meg. Ez azért is fontos, mert hatása lesz a helyi egyházakra is. Ez adhat útmutatást abban, hogy milyen legyen a viszony a püspök és papjai, valamint a hívek között. Kulcskérdés lesz az is, hogy mi lesz a szerepe a római kúriának, és az milyen viszonyban áll majd a helyi püspökökkel. Melyek lesznek azok az ügyek, melyeket nem kell feltétlenül Rómában eldönteni, hanem lehet majd helyben is? A püspöki szinódus eredetileg arra lett tervezve, hogy a világban körülnézve megnevezze azokat a problémákat, melyekre aztán a pápával együttműködve dolgoz ki megoldási javaslatokat.