Megelevenedő múlt

A szervezők páratlan és semmi mással össze nem hasonlítható szakrális eseménysort szeretnének megvalósítani. Hagyományt akarnak teremteni, s ennek érdekében a hagyományokhoz nyúlnak vissza. A múltat idézi meg az a menet, amelyen nemcsak Árpád-kori hagyományőrző lovas és gyalogos századok vonulnak fel, hanem történelmi óriásbábok is. Ezeket a négy és fél méteres alakokat – Gézát, Saroltot, Szent Istvánt, Szent Imrét, Gizellát és Asztrikot – Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész tervezte, eredeti dokumentumok alapján. A bábokat székesfehérvári iskolások készítik el, és a felvonuláson is ők mozgatják azokat.


A Fő utca falain Szent István életét megidéző „történelmi képregénnyel” találkozhatunk majd. Ezek a Képes Krónika, az Anjou Krónika és a Vásáry Kódex alapján készült festmények először gyűjtik egybe az első királyunkra vonatkozó ábrázolásokat.

Székesfehérvárott ma is láthatók az egykori királyi – vagy másik nevén koronázási – bazilika romjai. A templomot – amely a korabeli Európa legnagyobb bazilikája volt – még államalapító királyunk kezdte építtetni. Több mint negyven uralkodót koronáztak meg itt, és közülük számosat – így Szent Imre herceget és Szent Istvánt is – itt temettek el. A XVII. század elején a törökök a templomot felrobbantották, s azután már nem épült újjá. Szellemi értelemben most ismét „életre kel” a bazilika, hiszen romjai között egy szertartásjáték eleveníti fel a középkori koronázásokat. A kórusokat, táncosokat – például az Alba Regia táncegyüttest –, énekeseket és színészeket felvonultató, nagyszabású oratórium rendezője Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. Szent István szerepét Varjú Kálmán alakítja. Az előadás Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán háromezer nézőt repít majd vissza nagy királyaink korába.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..