Ahol a látható és a láthatatlan összeér

A középkori szerzetesség és az építészet kapcsolatáról

 

Ferenc pápa 2015-öt a megszentelt élet évének nyilvánította. Ebben az esztendőben tehát sokféle módon előkerül majd a keresztény szerzetesség jelene, jövője, és persze a múltja. Ez utóbbi egybefonódik a középkorral, olyannyira, hogy ennek az időszaknak a kultúrája értelmezhetetlen a szerzetesi hagyomány ismerete nélkül. Cságoly Ferenc építész a pasaréti ferencesek Kájoni János Közösségi Házában beszélt a középkor és a szerzetesség kapcsolatáról. Az alábbiakban ennek az előadásnak néhány érdekes meglátására építve adunk ízelítőt a középkori szerzetesi építészetből – a teljesség igénye nélkül.

 

„Láttam, hogy minden megváltozik”

Magyar írók az első világháborúban

A nagy háború elől a magyar írók sem rejtőzhettek el. Persze nem is akartak. Sokan közülük haditudósítóként, mások harcoló katonaként vállaltak részt benne. De azok sem maradtak csendben, akik otthon voltak: versekben, publicisztikákban igyekeztek hangot adni mindenki békevágyának. A Petőfi Irodalmi Múzeum „Maradni szégyen, veszni borzalom” című kiállítása rájuk emlékezik.

„A profit eszköz, nem pedig cél”

Az új esztendő gazdasági kilátásairól is beszélgettünk Bojta János vállalkozóval

 

Ma már elmondhatjuk, hogy a katolikus társadalmi tanítás elvei egyre szélesebb körben ismertek. A megvalósításukról azonban jóval kevesebbet hallunk. Ezért is kiemelkedő jelentőségű az a hároméves program, amelyet a Keresztény Értékmegőrző Egyesület (KÉRME) indított el. A részletekről és az új esztendő gazdasági kilátásairól az egyesület elnökét, Bojta Jánost kérdeztük.

Úgy tudom, hogy keresztény hite családi „örökség”.

– Budapesti értelmiségi családból származom. Édesapám és édesanyám is hívő katolikus volt, ezért számomra is magától értetődő volt a hit. Persze mindenkinek az életében vannak időszakok – például a kamaszkor –, amikor kibillenhet az egyensúlyából, de mivel a piaristákhoz jártam középiskolába, ez nálam nem vezetett a hittől való eltávolodáshoz.

Az isteni gondviselés eszköze

Teológus és természettudós a teremtésről és az evolúcióról

 

Ferenc pápa október 27-én a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén tartott beszédében többek között arra is kitért, hogy az evolúció nem áll szemben az egyház teremtésről vallott tanításával. Ez a megnyilatkozás azért is figyelemre méltó, mert az evolúció elméletét sokan összeegyeztethetetlennek tartják a keresztény hittel. Az is kijelenthető, hogy az eredeti darwini gondolatot a természettudósok napjainkra alaposan elmélyítették. Valóban, miként tekint a teológia az evolúcióra, és mit mond korunk természettudománya erről az elméletről? Kérdéseinkkel Puskás Attilához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatika tanszékének vezetőjéhez, és Szathmáry Eörs akadémikushoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárához fordultunk.

 

 

„Kereszttel megjelölve, amíg világ a világ”

Az első nagy világégést sok szempontból elfedte a második. Így volt ez a filmek esetében is. Mire a filmgyártás eljutott a megfelelő technikai szintre, már adott volt az új téma, minden idők legpusztítóbb háborúja. A „nagy háború” kitörésének századik évfordulója azonban ismét ráirányítja a figyelmet azon kevés filmre, amely mégis az 1914 és 1918 közötti évek történéseit dolgozta fel. Mert valljuk be, volt és lesz is mit bemutatni, hiszen hiába volt méretében nagyobb a második világháború, sok nemzet az első folyamán volt kénytelen elszenvedni a legrövidebb idő alatt a legnagyobb veszteséget.

Túl a felszínen

Gazdasági szakemberek a keresztény értékek mellett

 

A Keresztény Értékmegőrző Egyesület (KÉRME) szervezésében konferenciát tartottak a gazdasági élet szereplői számára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán november 29-én. A tanácskozáson – melyen részt vett Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke is – hároméves cselekvési tervet fogadtak el. A Katolikus Munkaadók Szervezeteinek Nemzetközi Uniója (UNIAPAC) 1931-ben jött létre. Tagjai olyan vállalatvezetők és gazdasági szakemberek, akik az egyház szociális tanításának szellemében végzik tevékenységüket. Ez a szervezet 1962-ben ökumenikus alapokra helyezkedett, nevét Felelős Üzletemberek Nemzetközi Keresztény Uniójára változtatta, de az UNIAPAC rövidítést megtartotta. A konferencián az UNIAPAC Europe leköszönő elnöke, Burkhard Leffers a vállalati felelősségvállalás három eleme – az ember, a környezeti kérdések és a profit – mellett a lelkiség fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint hit nélkül egy üzleti vállalkozás sem létezhet.

„A remény emberének kell lennem”

Beszélgetés Snell György püspökkel

 

Ferenc pápa Snell Györgyöt, a budapesti Szent István-bazilika plébánosát október 20-án pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A magyar egyház új püspökét eddigi életútjáról és terveiről kérdeztük.

 

Kizökkent az idő

A csillagos égbolt látványától megrészegült scifi írók már számtalanszor felvetették, hogy a Föld csak a bölcsőnk, nem az otthonunk. Előbb-utóbb mennünk kell innen. Vagy azért, mert szűk lesz nekünk, vagy azért, mert élhetetlenné válik. Christopher Nolan legújabb filmjében a mindent ellepő por és a penész terjedése arra kényszeríti az emberiséget, hogy korábbi nagyszabású céljait – köztük a szüntelen háborúskodást – feladva egyetlen tevékenységre összpontosítson: az élelem megtermelésére. A helyzet évről évre romlik, arra pedig, hogy más lakóhely után nézzünk, már nincs lehetőség. Az anyagi forrásokat felemészti a mindennapi betevő előteremtése.