Baranyai Béla

„A keresztény hit nem csupán homályos filozófia, hanem szakadatlan kihívás”, mely azt is jelenti, hogy „folyamatosan gondolkodjunk, miként hat a keresztény tanítás a közéletre”. Rowan Williams volt canterburyi érsek A hit szerepe a mai világban című könyvében számos olyan tanulmányt olvashatunk, mely ennek a gondolkodásnak a gyümölcse. A Bencés Kiadó Napjaink teológiája című sorozatában megjelent kötet majd harminc írása közül kettőt kiválasztva igyekszünk rámutatni arra, hogy az anglikán teológus felvetései megfontolásra érdemesek.

Interjú a Széchenyi-díjas Rózsa Hubával

Széchenyi-díjat kapott Rózsa Huba „a teológia területén elért kiemelkedő tudományos eredményei, valamint a Szentírás javított szövegű kiadása érdekében végzett magas színvonalú és odaadó munkája elismeréseként”. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professor emeritusát, a Szent István Társulat alelnökét ebből az alkalomból kérdeztük hivatásáról, munkájáról.

Andreas Laun salzburgi segédpüspök volt a lelkipásztori képzés vendége

Szakmai napot tartott az Országos Lelkipásztori Intézet március 12-én és 13-án. A képzésen – melynek második napján Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is részt vett – papok, katekéták és lelkipásztori munkatársak vettek részt. A rendezvény meghívott előadója Andreas Laun salzburgi segédpüspök, a Keresztény ember a modern világban című könyv szerzője volt. A szakmai nap előtt a heiligenkreuzi főiskola erkölcstantanára a sajtó munkatársainak is rendelkezésére állt.

Soltész Miklós államtitkár a szlovákiai népszavazásról

Szlovákiában február 7-én népszavazást tartottak. A Szövetség a Családért elnevezésű civilszervezet kezdeményezésére három kérdést tettek fel a referendumon. A katolikus és a református egyház egyaránt arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és minden kérdésre igennel válaszoljanak. Bár a referendumot végül érvénytelennek nyilvánították – az arra jogosultaknak csak 21,41 százaléka jelent meg –, az igen szavazatok aránya kilencven százalék felett volt. Az ügy hátteréről Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt lapunknak.

Az 1848-as forradalom előzményeiről

A XIX. század a nemzeti eszme virágzásának időszaka volt. A korabeli nacionalizmusok a nyelvi, kulturális, gazdasági, történelmi, esetleg vallási azonosságra épültek. Ennek legtöbbször elválaszthatatlan része volt az a terület is, ahol a nemzet tagjai éltek. Az 1800-as évek első felétől a nacionalizmus volt az a gondolat, melyre a társadalmi-politikai átalakulásokat szorgalmazó mozgalmak tömegbázisukat építhették. Ez volt az a szervező erő, mellyel egy táborban lehetett egyesíteni – még ha csupán ideiglenesen is – a nemest, a munkást és a parasztot. Ez vált a hajtóerejévé azoknak a megmozdulásoknak, felkeléseknek, melyek az 1789-ben kitört, majd Napóleon vereségével végződő francia forradalom után egész Európában fel-fellángoltak.

Beszélgetés Baán Izsákkal a szerzetesség kezdeteiről

„Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” Máté evangéliumának e szavait hallva döntött úgy Remete Szent Antal a III. században, hogy a világtól elvonulva, a sivatagban keresi a tökéletesedés útját. Kétszáz év múlva már olyan sokan voltak a követői, hogy az újak nehezen találtak megfelelő helyet magányukhoz. A keresztény szerzetesség kezdetén a későbbi korokat is meghatározó tapasztalatokat szereztek az aszkéták. De lehet az ő életük tudományos kutatás tárgya? Vajon ma is érvényes mindaz, amit ők megéltek? Erről kérdeztük Baán Izsákot, a Szent Mauriciusz bencés monostor szerzetesét.

Nyolcvanéves a Vigilia

„Nemcsak a kegyelem, de az egyszerű belátás is rá kell hogy vezesse a szellemet csak egy kissé is tisztelő embert, hogy nincs egyébre szüksége, mint konzekvensen végiggondolni mindazt, ami a szellem tiszteletéből folyik s nem kétséges, hogy a végén, a kupola zárópontjánál meg fogja találni a megoldást: Istent. A Vigilia a nagy lelki renaissance hirdetője.” E szavakkal indult útjára 1935 Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a „magyar neokatolikus mozgalom” kiadványa, a Vigilia. Irodalmi, filozófiai és teológiai írásai immár nyolcvan éve tájékozódási pontot jelentenek a keresztény értelmiségiek számára. Az évforduló alkalmából a folyóirat főszerkesztőjével, Lukács Lászlóval beszélgettünk.