Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 943 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Akik példát mutattak emberségből

2014-09-27 Szerző: Cser István

Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak

A lengyel menekültek Magyarországra érkezésének hetvenötödik évfordulója alkalmából Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök magas rangú állami kitüntetéseket adományozott a magyar egyház és katonaság azon tagjainak, akik a II. világháború idején elévülhetetlen érdemeket szereztek a Magyarországra érkező lengyel menekültek befogadásakor. A posztumusz kitüntetéseket szeptember 18-án Budapesten adta át Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.

Ügyelet

2014-09-27 Szerző: Mihályi Anikó

Az iskolai élethez hozzátartoznak az óraközi szünetek is. Mint a hétköznapokhoz az
ünnepek. A gyerekek megkönnyebbülve tódulnak ki a folyosóra, élvezik a tizenöt, húsz perc szabadságot, amikor kicsit önfeledtek lehetnek. A tanárok pedig a beosztási rend szerint felügyelik őket.

„Benne vagyok a Bibliában”

2014-09-27 Szerző: Koncz Veronika

A bibliodrámáról minden keresőnek

A bibliai történetekre, főként a nem vallásos emberek, gyakran legyintenek, mondván: színes mesék azok. S mi, a Bibliát szent könyvként tisztelők is néha azt érezzük: távoli a kor, a cselekmény, amely feltárul a régi lapokon. Pedig e régi történetek eleven valóságként vannak jelen ma is. S a bibliodráma módszerének köszönhetően úgy tárul fel a bennük elrejtett igazság, hogy azt a magunkénak érezhetjük. Présingné Baracskai Erikával, a Tihanyi Bencés Apátság munkatársával a bibliodrámáról beszélgettünk.

Buzdító üzenetek a tengerentúlról

2014-09-26 Szerző: Koncz Veronika

A Mai Ige-jelenség

A Szentírást mindennap elővenni és olvasni nem kis feladat. Talán minden hívőnek volt már olyan szakasz az életében, amikor annyira buzgó volt, hogy nem múlt el nap a Biblia olvasása nélkül. Friss megtérőként, útmutatás-keresőként, bajban lévőként le sem tesszük a szent könyvet. S aztán, ha a lelkesedés alábbhagy, vagy a probléma megoldódik, feltesszük a polcra. Még jól is mutat egy szebb darab, és megelégszünk annyival, amit vasárnap felolvasnak nekünk a templomban. S valljuk be, protestáns testvéreinkhez képest bizonyára lemaradnánk egy Szentírás-ismereti teszten. Pontos igehelyeket jómagam például egyet sem tudok mondani. Szomorú tény ez. Mentségemre szóljon, hogy nagyjából tudom, mit hol keressek. Ám ha betéve tudnám is a Szentírást, vajon az biztosíték lenne-e arra, hogy értem is? Továbbmegyek: hogy élem is?

Megőrizni és terjeszteni

2014-09-26 Szerző: Bókay László

Az Ó- és Újszövetség szövegtöredékei, nyomtatványai

Az elmúlt kétezer esztendőben a Biblia a világ történelmének alakítója volt. A földkerekség minden pontján éltek és élnek keresztények és zsidók, akik egész életükben a Szentírás szövegének megőrzésén és terjesztésén munkálkodtak. A történelem legkiemelkedőbb egyéniségei már Nagy Konstantintól kezdve kivételes jelentőséget tulajdonítottak az Ó- és az Újszövetség megismertetésének. Az elmúlt hosszú évszázadok során – hűen az eredeti héber és görög szöveghez – a Bibliát a legkülönbözőbb kultúrájú és nyelvű népek ismerhették meg. A Vatikánban rendezett idei bibliai kiállítás ezen a több ezer éves úton vezette végig a látogatókat, kétszáz értékes szövegtöredék, tekercs, kódex, nyomtatvány és műtárgy bemutatásával.

Mit szólna ehhez Jézus?

2014-09-26 Szerző: Lőrincz Sándor

Az nem lehet, hogy a színésznövendékek tanulmányaik ideje alatt semmit ne halljanak a Szentírásról és a vallásról, hiszen akkor nem túl sokat értenek meg a művészetből – ez a meggyőződés munkál Eperjes Károly színész-rendezőben, aki az egyik első éves színészosztályt kapta meg Kaposváron. A Kossuth-díjas osztályfőnök nyomban felhívta Balás Béla megyés püspököt, hogy nem ártana tenni valamit ez ügyben. Rövid idő alatt megszületett a döntés: a fiatal, karizmatikus plébános, Fábry Kornél atya vallásismeretet oktat majd az egyetemen Thália leendő papjainak s papnőinek.

Örökségünk, közös kincsünk

2014-09-26 Szerző: Koncz Veronika

Háromszáz éves a torbágyi egyházközség

Biatorbágyról, erről a Zsámbéki-medencében csendesen megbújó városkáról mindenki hallott már. Nyugodt és rendezett utcáit járva alig hisszük el, hogy Magyarország eddig ismert legnagyobb tornádója itt pusztított 1924-ben, rá hét évre pedig őrült tettével Matuska Szilveszter írta be magát és Torbágyot a történelembe.

S ez csupán a XX. század. A két, hol egymástól elváló, hol egymással összekapaszkodó település, Bia és Torbágy lakói sokszor kezdték újra itt az életet. Háborúk utáni romeltakarítás, pestisjárvány utáni újraéledés, földesurak, elnéptelenedés, betelepítés, kitelepítés váltogatták egymást.

Kidobolták, hogy meddig kell elhagyniuk a községet

2014-09-26 Szerző: Wessely Gábor

Kiállítás és könyv a délvidéki magyarok 1944–45-ös elüldöztetéséről

Szomorú jubileum: hetven éve történt a délvidéki tragédia, az ott élő magyarok elkülönítő táborba zárása, elüldözése, kivégzése. Az eseménnyel kapcsolatos vándorkiállítás járja az országot, s a visszaemlékezésekből egy könyv is megjelent.

A kiállítás és a könyv önálló életet is él. Most negyedik alkalommal állt együtt a közönség elé Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–1945 Alapítvány kuratóriumának elnöke és Gutai István író. A rendezvénynek a Tolna Városi Könyvtár adott otthont, a szervező a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége volt. A megjelenteket Saramó Márta, a szervezet helyi elnöke köszöntötte.