„Tiéd a dicsőség!”

Szerző:

A Jolanta-CD margójára

 

Azt hittem, elmondhatom, hogy Csajkovszkij életművét – beleértve a ritkán játszott operáit, szimfonikus költeményeit, korai darabjait – jól ismerem. Aztán rájöttem, hogy mégsem eléggé. Annak idején persze a Jolantát is hallgattam rádióból, lemezről; 2004-ben, a Bartók + Csajkovszkij tematikájú Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon a minszki társulat vendégszereplésében láttam, aztán 2012-ben a Theater an der Wienben… Mégis, a New York-i Metropolitan februári élő „mozis” közvetítése kellett az újrafelfedezéséhez. (Mariusz Treliński rendező – merész gondolattársítással – Bartók Kékszakállújával állította párba a másfél órás egyfelvonásost. És Valery Gergiev vezényelt…!)

Hollandi az afrikai partoknál

Szerző:

Budapesten mostanában jól állunk A bolygó hollandival. De egyáltalán Richard Wagnerrel. Az elátkozott hajóskapitányról szóló zenedráma skót partoknál játszódó 1841-es ősváltozatát az Operaház tartja műsoron; júniusban pedig a Művészetek Palotájában, a Budapesti Wagner-napokon az 1843-ban, Drezdában bemutatott „hétköznapi” verzió, vagyis a norvég közegbe helyezett Hollandi szólal meg nemzetközi énekesgárdával, Fischer Ádám vezényletével, Kovalik Balázs szcenírozásában. Azt persze még nem tudjuk, hogyan alakul a rendező elképzeléseiben a darab, mi lesz belőle a Müpában, hiszen a remekművek egyik előnye, hogy kimeríthetetlenek.

Kettős igazság

Szerző:

Szokatlan közönségsiker és fanyalgó kritikai visszhang – akár el is intézhetnénk ennyivel Clint Eastwood legújabb filmjét, az Amerikai mesterlövész ellentmondásossága azonban sokkal mélyebben húzódik holmi jegypénztárak és újságkolumnák szintjénél.

Jean Vanier az idei Templeton-díjas

Szerző:

A Templeton Alapítvány március 11-én Londonban bejelentette, hogy idén Jean Vanier részesül a Templeton-díjban. A most nyolcvanhat éves genfi születésű kanadai Vanier ötven évvel ezelőtt egy, Párizstól nyolcvan kilométerre északra fekvő faluban alapította meg az első Bárka közösséget, amelyben ép és szellemi fogyatékos emberek élnek és dolgoznak együtt. Ma harmincöt országban mintegy százötven „bárka” működik már. A Templeton-díj másfél millió eurónyi pénzjutalommal jár, és olyan személyek kaphatják, akik kiemelkedő értékeket hoznak létre a vallás és a spiritualitás világában.

(KAP)

Rendkívüli szent év – az irgalmasság az egyház útja

Szerző:

Az „irgalmasság jubileumának” nevezett rendkívüli szent év december 8-tól 2016. november 20-ig tart. A jubileum szó a héber jóbél szóból ered, amely a kos szarvából készült kürtöt jelent. Ezt a kürtöt fújták meg a mózesi törvény előírása szerint minden ötvenedik év kezdetén, melyet teljesen az Úrnak kellett szentelni.

Szent Teréz jubileumára

Szerző:

Mobilapplikációt fejlesztett ki a kármelita rend Avilai Szent Teréz születésének ötszázadik év fordulója alkalmából – adta hírül a Vatikáni Rádió.
A kármelita rend okostelefonokra és táblagépekre letölthető alkalmazása január elsejétől bárki számára letölthető. A megszentelt élet évében Avilai Szent Teréz előtt tisztelegve, születésének ötszázadik évfordulóját ünnepelve hozták létre az alkalmazást, amely a napi evangélium mellett a XVI. században élt spanyol szent egy-egy gondolatát tartalmazza. Az alkalmazással párhuzamosan a kármeliták német és osztrák honlapján további idézeteket adnak közre alapítójuktól.
Az ingyenesen letölthető alkalmazás elérhető az App-Store, illetve a Google -Play-Store STJ500 (Egy év Avilai Terézzel) oldalon. A mobilapplikáció lehetőséget ad imaszándékok e-mailben történő továbbítására is.

A gyémánt és a víz

Szerző:

Teremtésvédelem

 

Miért bánunk olyan felelőtlenül a környezeti és természeti értékeinkkel, ideértve édesvízkészleteinket is? Erre nyújt magyarázatot a következő közgazdaságtani paradoxon is. A víz–gyémánt paradoxon, avagy klasszikus értékparadoxon a közgazdaságtan történetének egyik fontos tudományos problémája, amelyet Nikolausz Kopernikusz (mások szerint John Law) vetett fel elsőként.

Az értékparadoxon azt a problémát fogalmazza meg, hogy miért lehet kevésbé hasznos javaknak (például a gyémántnak) igen magas, míg nagyon hasznos javaknak (például a víznek) nagyon alacsony az áruk. A klasszikus közgazdaságtan alapítójának tekintett Adam Smith fő művében, A nemzetek gazdagságában (1776) meghatározta az érték fogalmát, amennyiben megkülönböztette egymástól a használati értéket és a csereértéket. A víz–gyémánt paradoxon mentén Smith megállapítja, hogy gyakran a legnagyobb használati értékkel bíró dolgoknak alig van, vagy egyáltalán nincs csereértékük (áruk), míg ezzel szemben a legnagyobb csereértékkel bíró dolgoknak gyakran alig van vagy egyáltalán nincs használati értékük.