Hollandi az afrikai partoknál

A Hollandiban rejlő sokszínűséget, összetettségét jól példázza a 2013-as zürichi előadás felvétele, amely idén jelent meg DVD-n a Deutsche Grammophonnál. A magyar származású Andreas Homoki, a svájci dalszínház új intendánsának bemutatkozó rendezése olyan világba vezet, amelyre aligha gondolnánk e zenedráma kapcsán. Az 1920-as években zajlik a cselekmény; nincs kikötő, szabad tér, nincsenek vitorlások és matrózok… – csak egy art decós épületbelső, valahol a gyarmatokon, talán Észak-Afrikában. Egy hajózási társaság elegáns, faburkolatú irodájában hivatalnokok tereferélnek. A koloniális környezetre részben a fekete kontinens kereskedelmi útvonalait feltüntető hatalmas térkép utal, illetve az „üzletember” Daland (Matti Salminen) színes bőrű szolgája… – aki később fellázad „urai” ellen.

A hollandi (Bryn Terfel) különös fantom, mintha A Karib-tenger kalózaiból ismerős Jack Sparrow kicsit idősebb, megtörtebb figurája tűnt volna fel a tőkések között. Ősi törzsi jelekkel tetovált, szőrkabátos idegen. Ismeretlen és vad erők ura. Masszív, rettenthetetlen figura. Megfoghatatlan: hol betévedt külföldiként sétál a szobában, hol pedig „észrevétlenül” feltűnik vagy éppen eltűnik az izgága hivatalnokok szürke gyűrűjében.

Az említett realitások ellenére nincs hiány kísérteties momentumokban: mozdulnak a falak; kizökken az idő, meglódul vagy éppen visszafelé pörög az óramutató a holdként világló számlapon… A viharos tengert ábrázoló festményen – vitorlást billegtetve – tajtékozni kezdenek a hullámok, amikor Daland lánya, az elátkozott, megváltásra vágyó hajósról ábrándozó Senta (Anja Kampe) elénekli uniformizált „irodistatársainak” a tengerész szomorú balladáját.

Alig érinti viszont a Homoki-féle koncepció Eriket, a vadászt (Marco Jentzsch). Mondhatni, hogy ő az egyetlen hagyományos szereplő az operában. Erik eredeti karakteréhez hűen előbb szelídebben, máskor aggódóan és fenyegetően szeretné elnyerni gyermekkori szerelme, Senta kezét… – aki a darab végén (a hollandi eltűnése után) az ő puskájával lövi agyon magát.


A sikeres „partraszállók” képviselői telefonon invitálják mulatozásra a holland kapitány embereit. A piaci befolyásukat növelő gyarmatosítók féktelen vigadozása odáig fajul, hogy cukkolják-gúnyolják, majd lefogva alkohollal itatják le Daland fekete (muszlim) szolgáját. A „válaszcsapás” nem marad el, Wagner „kísértetjelenete” leszámolássá alakul. Az inas törzsi harcosként lép elő. Tűz és pusztítás. Felizzik és elhamvad a hatalmas Afrika-térkép, lesből indított nyílvesszők találnak célba, megritkítva a gátlástalan, ám ezúttal riadtan szűkölő-futkározó „kapitalistákat”. Homoki színpadán – a zenével párhuzamosan – mintha egy lehetetlen némafilm kockái peregnének. Érdekes vízió. Érdekes…?!

Az Alain Altinoglu által vezényelt Philharmonia Zürich pontosan tudja és teszi a dolgát. Hallani azért ennél lényegesen izgalmasabb Hollandit is, de baj nincs, és majdnem minden megszólal, aminek meg kell szólalnia; ahogy a zürichi opera – „szürkeségre” kárhoztatott – kórusa is jól állja a sarat. A főszereplők pedig igazán kitesznek magukért, sőt az az érzésem, mintha vetélkedés folyna köztük, hogy ki győzi jobban erővel. A rezignált-hidegvérű Terfel és a lelkesen feszülő Kampe hangorkánjával még a veterán finn basszus, Matti Salminen is igyekszik felvenni a versenyt, bőszen öblögetve Daland szólamában. A közönség szempontjából dicséretes mértékvesztésnek egyetlen hátulütője, hogy olykor mindhármuk hangjában érződnek a fokozott igénybevételből fakadó fáradás – és Salminen esetében a tisztes kor – jelei; a matériákban feltűnő apró maszatok, szöszök, finom karcok jelzik, hogy néha nem ártana egy kis önmérséklet.

A megváltásmotívum nélkül, Senta öngyilkosságával hirtelen és keményen záruló zenedráma ezúttal Kelet és Nyugat feszültségéről regél. Kissé erőltetetten, csikorgó koncepcióval, de kétségtelenül aktuálisan. Egy mesterműbe tulajdonképpen még ez is belefér.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..