Ismét látogatható az Országgyűlési Múzeum

A korábbinál kisebb, ugyanakkor napjaink vizuális követelményeihez igazított kiállítást láthatnak az érdeklődők. A márciustól látogatható Országgyűlési Múzeum elődje 1929-ben nyílt meg. A kiállítás alapját ebben az időben a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának tárgyai adták. A múzeumot 1933-ban tizenhét helyiségre bővítették. Állománya folyamatosan gyarapodott a beérkező ajándékokkal, híres politikusok és államférfiak hagyatékaival, valamint rendszeres vásárlással. Öt évvel később már huszonnégy terme volt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949-ben felszámolta az intézményt; gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumba helyezték át.

Viaszvirág

Manapság, amikor a művirágok elárasztják a piacot, létezik néhány olyan élő növény, amely megcsúfolja a fröccsöntőipart: annyira tökéletes, mintha porcelánból vagy viaszból öntötték volna.

A Kelet-Ázsiából származó viaszvirág (Hoya) vastaglevelű kúszónövény, amely tavasszal és nyár elején hozza rózsaszínűtől piros árnyalatig terjedő virágait. Ha megtaláljuk számára a megfelelő helyet a lakásban, hosszú évekig gyönyörködhetünk benne. Hová is tegyük? Kedveli a száraz a levegőt, a sok fényt, ám óvjuk a közvetlen napsugárzástól. Kiváló ámpolnanövény, ezért legjobb, ha ablak fölé akasztjuk, ahol a függönyön át szűrt fényt kap.

A parasztok nem az utolsók a múltból, hanem az elsők a jövőből

Gyergyószentmiklóson tangazdaságot hozott létre a Katolikus Karitász

 

Gyergyószentmiklós a Csíki-medence északi végén található. Az egyik oldalon a Hargita hegyei, a másik oldalon a Kárpátok vonulatai. Innen lehet kijutni a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz. Gyönyörű vidék, de mi most más ügyben járunk itt. Bányász Józseffel találkozunk, aki a Gyulafehérvári főegyházmegye karitászszervezetének vidékfejlesztési vezetője volt 2014 végéig.

Jövőkép

Szerzetesrendek találkozója Mátraverebély-Szentkúton

 

Több mint nyolcvan szerzetesrendből érkezett hatszáz szerzetes részvételével tartották meg a magyarországi szerzetesrendek ünnepi találkozóját és zarándoklatát április 25-én a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen. A megszentelt élet évének fő eseményén a nap kiemelt vendége, lelkivezetője és az ünnepi szentmise főcelebránsa José Rodríguez Carballo érsek, ferences szerzetes, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának titkára volt.

A legbátrabb szőlőőrző lány

Beszélgetés Bodza Klára énekművész-tanárral

 

A szerelem kamasz lányként sokat foglalkoztatott, ha volt, azért, ha nem volt, akkor meg azért. Így kerültem közel a népdalokhoz. Legelőször ahhoz az észak-mezőségi, magyarszováti dallamhoz, amelyet Sebestyén Márta előadásában ismerhetett meg a világ. Szerettem volna én is azt az „átkozott gyötrelmet” zenében kifejezni, ezért Bodza Klára énekművész-tanárhoz fordultam (aki szintén közölte a dalt Lélekmadár című DVD-jén), nem hiába: a töményen díszített folklórkincset először eredeti közegében felvett hangzóanyagról lekottáztuk, majd hétről hétre ismertem meg a jellegzetes, csipkeszerű, mezőségi díszítéstechnikát, végül saját hangi adottságaimhoz alakítottam, és még jobban megszerettem a dalt. Rajtam kívül nagyon sokan keresték és találták meg természetes hangszínüket, tanultak technikát, ismerték meg az éneklő parasztságot és szereztek színpadi tapasztalatot Bodza Klárától, aki nemrég jelentette meg életművét összegző hanglemezét Ó, áldott Szűzanya címmel.

Attila láthatatlan birodalmai

A hunok Európában

 

Tetszik vagy nem, itt, Európa közepén közünk van hozzá, dolgunk van vele. Ahogy a Római Birodalom pannóniai történéseivel, a népvándorlások szereplőivel… – egyáltalán a „földrajzhoz”, a Kárpát-medencéhez kötődő íratlan és nyomtalannak tűnő (közös) múlttal is. Tény, hogy nincs még egy történelmi személy, aki ma is annyira zavart keltene nálunk, mint Attila, a hun. Történész körökben mindenképp. Amikor szóba kerül, tanácstalanságot, tétovaságot tapasztalhatunk; egyfajta abszurd és komikus bezárkózást. Legjobb nem beszélni róla, nehogy a „szakma” ide vagy oda tartozói kikezdjék az e témával foglalkozót. Politikailag is kényes, mert még „magyarkodás” lehet belőle… Ahogy a Duna kettéválik a Margit-szigetnél, majd azt elhagyva a folyóágak újra egyesülnek, úgy indul a reflexszerű terelés Attila körül: vannak, akik arra hivatkoznak, hogy Pannónia, a római kor régészetileg kézzelfoghatóbb valóságával foglalkoznak, mások pedig a hunmagyar kapcsolat (rokonság?) ingoványát elkerülve inkább a „veszélytelen” honfoglalás kori sírmellékletek kutatására szentelik az életüket, és a magyarok (be)vándorlásának útvonalára fókuszálnak. Tárgyi emlékek egyelőre nincsenek, illetve – bizonyító erővel – alig vannak, így Attila a hunjaival maradjon csak a fantazmagóriák világában…

Egy jó regényt, vacsorára?

Látogatás a pesti Könyvbárban

 

Irodalom és gasztronómia összetartozik. Proust ma de leine-je az egyik leghíresebb világirodalmi sütemény. De mi, magyarok is hosszan tudnánk sorolni a hazai szépirodalmi művek ízes fogásait. Tersánszky a nyúlpaprikásról írt, Rejtő Nagy Levin receptjeiről, Mikszáth „tragikus” töltött káposztája tananyag lett. Szindbád húslevesének a filmtörténet legszebb képkockáit köszönhetjük. Ignotus Pál „Emma asszony” álnéven szakácskönyvet állított össze. Írók és a konyha ezerféleképpen kapcsolódnak össze.

A csoda sarkon fordul

Lélekbúvárok állítják, az „aranykortudat” maradékaként mindannyiunkban ott munkál a vágy, legalább egy kaján kérdés erejéig: mi lenne, ha hétköznap és ünnep, realitás és csoda kéz a kézben járna? A még márciusban bemutatott A cipőbűvölő és A tenger dala első pillantásra nem is lehetne különbözőbb, ám közös törekvésük, hogy a csodát valamiképpen „földiesítsék”, összeköti a két filmet.