Szent Flórián nyomában: riport a tűzoltók embert próbáló szolgálatáról – „Édes jó Istenünk, világ virrasztója! / A mi apukánknak légy oltalmazója! / Tolvaj szikrácskákat mind ki oltogassad, / Alvó szelek szárnyát lekötözve tartsad, / Hogy a tűz muskátlit ne nyisson… / Hogy apukánkat, reggel, ölelhessük itthon!” A Tűzoltó gyerekek imája, Móra Ferenc versének részlete ez. Egymás mellett parkolnak a tűzoltóautók, mellettük a védőcsizmák sorakoznak, úgy, hogy a nadrágok a szárukkal már rájuk vannak húzva. Kabátok, kesztyűk, sisakok a kocsikban. Két perc – mindössze ennyi idejük van a fiúknak arra, hogy a riasztást követően a helyszínre induljanak. És akkor aztán nincs más, csak az, ami az esküjükben is szerepel: „Szolgálati kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem.” Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe, május 4-e alkalmából a Dologház utcai, VIII. kerületi tűzoltó-parancsnokságon jártunk.