Először meglepett. Mára sem vált megszokottá. Húsvét ünnepén délben ismét elhangzott: „És kérlek benneteket, hogy ne feledkezzetek el imádkozni értem!” Ha igazán érteni akarjuk, idézzük fel három év után megválasztása estéjét, amikor Ferenc pápa először kérte imáinkat. Akkor mondta ki először, miért teszi.
Az Isteni Irgalmasság VII. Országos Konferenciája Mátraverebély-Szentkúton – Irgalom, irgalmasság, irgalmasnak lenni – a közbeszédben sokszor szánalmat keltő értelemben használjuk ezeket a kifejezéseket, amikor a feljebb való ember (a gazdagabb, sikeresebb, szabad, egészséges) lehajol a szerencsétlen gyöngéhez, s ezzel nagylelkű gesztust gyakorol, megszánja a másikat. Az irgalmasság azonban sokkal mélyebb értelmű, egészen más tartalmú. Az irgalmasság szeretetgesztus, amelyet Isten gyakorol az emberrel, minden emberrel szemben – nem is akármilyen módon, hanem Fia küldetése és élete árán! –, s amely irgalmas őscselekedet, archetípus nyomán nekünk is irgalmat kell gyakorolnunk másokkal szemben. Az irgalom gyakorlásában – mert ettől válik azzá – az isteni irgalom arca rajzolódik ki. Az irgalom tehát nem a nyomorúságos megszánása, hanem az ember fölemelése.
Ferenc pápa az irgalmasság vasárnapján így kezdte a Regina Coeli imádság előtti beszédét: Ezen a napon, mely az irgalmasság szentévének mintegy szíve-közepe, gondolatban azon népek felé fordulok, akik leginkább szomjazzák a kiengesztelődést és a békét. Különösen is itt, Európában, azok drámájára gondolok, akik az Ukrajnában folyó erőszak következményei miatt szenvednek: azokra, akik az ellenségeskedés által … Olvass tovább
Beszámolunk az Isteni Irgalmasság VII. Országos Konferenciájáról, illetve a Szent Márton jubileumi évhez kötődő családnapról. Ferenc pápa katekézise 51. zsoltárról tartott, interjú az Emmánuel közösség egyedül maradt szülőknek tartott kurzusáról, riport a Fölszállott a páva gyerekversenyének győztes ikerpárjáról.
Amint azt hírül adtuk: Magyar Örökség Díjat nyert el a szegedi Somogyi-könyvtár. Somogyi Károly esztergomi kanonok hagyatéka az örökhagyó szellemében szolgálja a közművelődést mind a mai napig: rangos helyet szerzett a város kultúrtörténetében, s egyúttal korszerű módszerekkel szolgálja a jövendőt. Palánkainé Sebők Zsuzsanna könyvtárigazgatóval beszélgettünk.
Beszélgetés húsvéti gondolatokról Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspökkel – Püspök úr, húsvét táján katolikus keresztények körében is megfogalmazódnak bizonyos kérdések, amelyekre szeretnének választ találni. Ezek Jézus Krisztus élete és kereszthalála nyomán az embert feszítő végső gondolatok köré rendeződnek. Kezdjük a feltámadás értelmezésével: mióta van ennek tudatában az ember? Mióta fogalmazódik meg benne az ebben való hit?
Az ember a legkorábbi időktől fogva keresi létének okát és célját. A több évezredes kutakodás során számtalan kérdés fogalmazódott meg bennünk, egy azonban mind közül kiemelkedik. Aquinói Szent Tamással szólva: „Ezt nevezzük Istennek.” Értelemszerűen a tudományos gondolkodás sem kerülhette el, hogy ne lásson neki a „kimondhatatlan titok” módszeres feltárásának. Így született meg a teológia, vagyis az Istenről szóló tudomány. Tudjuk, hogy a teológiának rendkívüli szerepe van a katolikus keresztény hit kifejtésében. Sok évszázad telt el az első „teológus”, Szent János evangélista működése óta. Vajon hol tart ma ez a tudomány? Vajon bekerülnek-e megállapításai a köztudatba? Mit tud mondani nekünk húsvét misztériumáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Görföl Tibor teológussal.
