A megtisztulás útja Aquileiában

Nem tartozik a divatos, agyonreklámozott turisztikai célpontok közé. Itália természeti és művészi kincseinek bőségkosarában első pillantásra jelentéktelennek látszó, álmos északolasz településként hever valahol a síkon, közel az Adriai-tengerhez. Aquileia. Ismerős név. Itt játszódik Verdi Attilájának prológusa, az első kép: a rettegett hun uralkodó győzelmesen bevonul a meghódított, lerombolt városba, amelynek elűzött lakói a lagúnákban keresnek menedéket. A legenda szerint e vésznek köszönhető a szigetekre települő, „vízre épült” Velence létrejötte…

Fordulópontok – A Magyar Katolikus Egyház XX. századi történetéről

A Magyar Katolikus Egyház túlélési stratégiái a XX. században címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelem- és Politikatudományi Osztálya április 1-jén, az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A résztvevők – Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára; Koltai András történész, a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának főmunkatársa; valamint Tóth Krisztina egyháztörténész, az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa – azt vitatta meg, milyen kihívásokkal kellett szembesülnie az egyháznak ebben a korszakban.

Téged, egyedül, örökre – Aranymisés papok Szegeden

Hat arc, hat férfiarc. Az idő különös „megcsalásaként” ötven évvel korábbi hang zeng a szószékről… Ijjas József püspök, apostoli kormányzó pontos, szépen kimért szavai hangzanak fel. S az arcok csillogásában ötven évvel korábbi tekintetek ülnek. Igaz, a vonásokat fél évszázad alatt megfaragta az idő, a szemek azonban a régi módon csillognak. Hat frissen szentelt pap 1966. április 11-én a szegedi székesegyházban: Horváth Sándor, Kisházi Kovács László, Laczkó Ferenc, Szigeti Antal, Tölgyes Tibor és Vasáros József. Indulnak. „Fogadd, kegyes Atya ezt az áldozati adományt, ezt a szeplőtelen hat fiatal életet. Szenteld meg, változtasd át őket, mint ahogyan az Isten népének munkájából kenyér és bor kerül az oltárra, s az Úr átváltoztatja és visszaadja Isten népének mint saját testét és saját vérét, annak lelke táplálására és üdvösségére. Így adjuk át mi is ezeket az ifjakat az egyház papjai nevében. Változtassa át őket az Úr, s szentelje őket a papi rend szentségében.”

Az örömszínész ikonjai – Agárdy Gábor két élete

Tíz éve már, hogy kedvenc szentjei közé költözött. Agárdy Gábor, a nemzet színésze azon túl, hogy estéről estére megajándékozott bennünket játékával, ikonfestőként is ismert volt. Nemcsak szerepeivel, közvetlenségével, emberségével hagyott maga után maradandót, hanem míves táblaképek is őrzik keze nyomát. Feleségének, Rácz Boriskának, az Operaház egykori szólótáncosának köszönhetően pedig tovább él e hagyaték. Az Agárdy-ikonok időről időre ma is közönség elé kerülnek, hogy valljanak a művészről, s üzenjenek, ugyanis ezek a liturgikus alkotások nem díszítőelemként kapnak helyet a templomokban vagy az otthonokban. Az ikonfestők égi üzenetek szolgálói, s mindenkori céljuk, hogy az ikon szemlélője transzcendens kapcsolatba kerüljön az ábrázolt szenttel.

„A társadalom pereme Krisztus teste”

Nemzetközi romapasztorációs konferencia Esztergomban – Senki sem akar vesztes lenni, és szívesebben keressük sikeres emberek társaságát, barátságát, mint a társadalom peremére szorultakét. Ám rosszabbá tesszük a világot, ha nem akarjuk észrevenni benne a rosszat, a fájdalmasat, és nem érezzük magunkéinak az ínséget szenvedők gondjait. Ébredjünk a tudatára annak is, hogy az ínség sokszor nagyrészt éppen a mi közömbösségünk, elzárkózásunk, ítélkezésünk eredménye. Esztergomban április 8-án tíz ország romákat segítő katolikusai gyűltek össze, hogy a nagylelkűség, az irgalom, a közösségvállalás és a szükséget szenvedők iránti elköteleződés fontosságára hívják fel a figyelmet.

„Ezek ám a kemény kérdések!”

Huszonhat országból kétszázötvenkilenc levelet írtak a gyerekek a pápának. Ezek közül harminc olvasható a nemrégiben megjelent Kedves Ferenc pápa! című kötetben. A levelek írói ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel a szentatyának: Hogyan tudott Jézus a vízen járni? Láthatnak-e minket a mennyből a meghaltak? Mit csinált Isten, mielőtt megteremtette a világot? Hol szeretsz a legjobban imádkozni? Mit szeretnél még tenni, hogy szebb és őszintébb legyen a világ?

Szép magyar ének – Erdélyi népdalok a táncház-mozgalom énekeiből

Dr. Béres József, az egészségmegőrző készítményeiről ismert Béres Gyógyszergyár elnöke, a nagysikerű Szép magyar ének című daloskönyvének második kötetét mutatta be április 6-án az Óbudai Társaskörben. Az első könyv gerincét elsősorban a Kodály és Bartók által gyűjtött, jellemzően az itthoni területeken ismert népdalok adták, a most megjelent új kötet főleg erdélyi népdalokat tartalmaz, a táncház-mozgalom … Olvass tovább

Istent szolgálni a szegényekben

Egy magyar család útja Peruba, a harmadik világ egyik országába – „Ha csupán a szegények vonzanak, az nem elég. Annak kell vonzania, hogy egészen átadd magad Istennek, mert csak így tudsz választ adni a legszegényebbek kiáltására, és leszel kész arra, hogy értük áldozd az életedet” – vallja Giovanni Salerno olasz pap és orvos, a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Missziós Mozgalom alapítója. Bakonyi Gábor és felesége, Melinda története leginkább ezekkel a gondolatokkal foglalható össze. A fiatal közgazdász házaspár néhány éve fogta magát, hátrahagyott mindent, s két kislányukkal együtt Peruba utaztak, hogy a mozgalom misszionáriusaiként a legszegényebb gyermekek között szolgáljanak. Néhány hónapja tértek haza, s április 9-én, a rákosszentmihályi Szent Mihály-plébánián tartott irgalmasság napján számoltak be perui tapasztalataikról.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.