Ifjúságpasztorációs konferenciát tartottak április 23-án a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegyében, a kecskeméti Szent Család-plébánián. A programra az egyházmegye különböző részeiből érkeztek papok, hitoktatók, pedagógusok és az ifjúság nevelésében érdekelt vendégek.
Április 26-án tették közzé Ferenc pápának a Latin-Amerikai Pápai Bizottsághoz intézett, március 19-én aláírt levelét. A bizottság március 1-je és 4-e között tartotta közgyűlését a következő címmel: A világiak nélkülözhetetlen elkötelezettsége a közéletben. Ferenc pápa részt vett a közgyűlésen, és kötetlen módon szólt a bizottság tagjaihoz. Üzenetében összefoglalja akkori megfontolásait, és továbbgondolásra ajánlja őket.
Marcello Semeraro, a Róma közeli Albano püspöke március 5-én meglátogatta Velletri város körzeti büntetés-végrehajtási intézetét, és szentmisét mutatott be a fogvatartottaknak. Ebből az alkalomból a foglyok levelet írtak Ferenc pápának, és arra kérték Semeraro püspököt, hogy adja azt át a címzettnek.
Püspökké szentelése huszonötödik évfordulóját ünnepelte Pápai Lajos győri főpásztor április 27-én a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Mégis mit várjon az ember egy olyan filmtől, aminek a kezdő jelenetében a kötélről nemrég levágott öngyilkos egyszer csak feláll, és bizonytalan léptekkel elsétál a helyszínelők orra elől? Darabolós horrort? Misztikus thrillert? Malgorzata Szumowska lengyel rendező Test (Cialo) című filmje ebből is, abból is átemel egy-egy elemet, legfőképpen mégis egy rendhagyó családterápiáról mesél, megragadó empátiával és kuncogó humorral.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén, a mai Bosznia-Hercegovinában született 1896-ban. Családja liberális gondolkodású volt. Soknemzetiségű, sokvallású környezetben járt iskolába a szülővárosában, Banja Lukában. Érettségi után rövid ideig katonai akadémiára járt Bécsújhelyen, de néhány hónap múlva beiratkozott a Bécsi Egyetemre. 1915-ben behívták katonai szolgálatra, majd az olasz frontra vezényelték.
Görögkatolikus egyházunkban ősi időktől fogva megőriztük azt a rendet, hogy a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepeljük az Úr Jézus mennybemenetelének ünnepét. Valóban ősi rendet őrzünk, mert Szent Lukács beszámolójára alapozunk: Jézus „negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról” (ApCsel 1,3), majd „a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől” (1,9). Egyházunk ebben az üdvtörténeti eseményben sem tud – sőt nem is akar – elszakadni az irgalmasság gondolatától. Az egyik liturgikus ének egyrészt irgalmasként köszönti Jézust, másrészt pedig dicsőíti a mennybemenetelét: „dicsőség, Irgalomteljes, a te mennybemenetelednek”.
A szentmise elejétől a végéig történés, párbeszéd. Mint minden párbeszédben, itt is vannak lényegesebb pillanatok. A szentmise két fő részének, az ige liturgiájának és az áldozat liturgiájának is megvannak a maga csúcspontjai, amelyek fókuszáltabb figyelmet, odaadást kívánnak tőlünk.