A szentatya május 11-én az irgalmas Atyáról szóló jézusi példabeszéd alapján tartotta katekézisét. Azt hangsúlyozta, hogy Jézus isteni logikája felborítja az ember logikáját, Isten másképp látja az életet, az embert, a világot, mint mi. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.
Eleven eszű kislány volt. Fivére, akit 1795-ben, a francia forradalom zűrzavarai közepette szenteltek pappá, sokat foglalkozott vele, latinra és görögre is tanította. A lány 1792-ben ismerte fel szerzetesi hivatását, ám az adott történelmi helyzetben nem volt könnyű valóra váltania tervét. 1795-ben bátyjával Párizsba ment.
Vajon hány kisvárosi gimnázium mondhatja el magáról, hogy a berkein belül végzett kutatások révén elindult a világhírnév felé? S minek köszönhető, hogy ugyanennek a településnek egy másik iskolája a korabeli Magyarország nőnevelésének egyik legjelentősebb központjává nőtte ki magát? Ez a kisváros Kalocsa, és a kor, amelyben a település kulturális felemelkedése a két Patachich érsek – Gábor és másodunokaöccse, Ádám – lerakta alapokon megvalósult, a XIX. század közepe. Ez idő tájt a Ferenc József által kinevezett Kunszt József volt a kalocsai érsek.
Máriaremetén pünkösdhétfőn óriási és zavarba ejtően sokszínű a nyüzsgés. A zavarunk abból adódik, hogy a búcsúhangulat, a családi programok, mint például a falmászás, valamint a keresztúthoz hasonló, tizennégy állomásos, imádságos irgalmasság útja, majd a mise lépten-nyomon egymásba ér, összekeveredik. Az összhatás mégsem kaotikus, sőt jólesően életszagú. Az erős civil jelenlét lehet az oka, hogy az a benyomásunk támad: kivételesen nagy ereje van a katolikus közösségi szférának, az életteli önálló szerveződéseknek.
Horváth Zoltán terézvárosi historia domusa a kultúra tükrében – Az idén május 20. és 26. között zajló – immár harmadik alkalommal megrendezett – Keresztény Színházi Fesztivál egyik állandó helyszíne a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom. Horváth Zoltán plébánossal a történelmi múltról, a jelen vállalásairól és a zene templomának „vonzásköreiről” beszélgettünk.
Mindszenty-zarándoklat Esztergomban – Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros, elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspök homíliájában példaként állította a fiatalok elé a mártírsorsú főpásztort.
Kocsis Imre és Michael Hesemann kapta idén a Stephanus-díjat – „Az új kiadványok és a könyvkiadók nagy száma egyaránt arról győzhet meg bennünket, hogy a nyomtatott könyv még nem a múlté. Ma is megvan a jelentősége, amikor az elektronikus eszközök használata látszik elsődlegesnek. E kettő kiegészíti egymást, a kommunikáció különféle nyelvei mind korunk emberét szeretnék megszólítani. Arra kaptunk meghívást, hogy a teljesség igényével hirdessük az üzenetet mindenkinek, minden rendelkezésre álló nyelven.” E szavakkal indította útjára Erdő Péter bíboros, prímás, a Szent István Társulat fővédője a XXIV. Szent István Könyvhetet. A Stephanus-díjakat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében május 9-én megrendezett ünnepélyes megnyitón adták át. Teológia kategóriában Kocsis Imre, irodalmi kategóriában Michael Hesemann vehette át a rangos elismerést.
Szentháromság vasárnapján adjunk hálát Istennek, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében megkereszteltek bennünket: a keresztvíz jelezte, hogy mi, hívők a Szentlélek teremtőereje által újjászülettünk, és a Lélek által éltetett egyház tagjai lettünk. Hisszük, hogy már most Isten gyermekeinek életét éljük, mert a megtestesült Fiú, a kereszten meghalt és feltámadt Jézus által az Atya fogadott gyermekei lettünk. Hívő életünk így a felfoghatatlan Szentháromság misztériumába kapcsolódik. E misztérium három személy szeretetközössége. Gondolunk-e olykor erre, amikor naponta többször is keresztet vetünk, vagy imáink végén a Dicsőséget mondjuk?