A csíksomlyói hegynyeregben idén is százezrek gyűltek össze a hagyományos pünkösd szombati búcsún. A szentmise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családpasztorációért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói Szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák. Ferenc pápa nyomán arra buzdított: ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne engedjük el a Szűzanyát. Majd hozzátette: azt se engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá váljon.
Csintalan László, a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka szentbeszédében az ünnepi liturgia első szentírási olvasmányához kapcsolódva a mózesi áldásról beszélt.
Ezt az áldást katolikus templomainkban mindig újesztendő első napján olvassuk fel. Isten meghagyta Mózesnek, hogy Áron és fiai áldják meg a népet. Mit jelent megáldani? – tette fel a kérdést a csíkdelnei plébános. Azt jelenti: akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. Isten a teremtésben megáldotta az egész világmindenséget, az élővilágot és benne természetesen az embert is, és azt mondta: akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. S az embereken keresztül megáldotta a népeket, a mi népünket is, és azt mondta: akarom, hogy a szülőföldeden élj, és még jobban élj.
Az ünnep szónoka így folytatta szentbeszédét: Ezt az áldást élvezzük most a Jóisten gyönyörű teremtett világában, e csíki tájban, ahol betöltöttük ezt a teret, s ahonnan Isten és a boldogságos Szűzanya áldását akarjuk magunkkal vinni, hogy betöltsük azt az életteret is, ahol a mindennapjainkat éljük: a családi ház életterét, a falu, a város, az ország életterét. Mert Isten áldása erre is szól. És ha jó nekünk itt, a somlyói szent hegyen összekapaszkodva imádkozni, akkor ebből erőt kell merítenünk ahhoz, hogy otthon, a családunkkal, házastársunkkal, gyermekünkkel, a falunkkal, az egyházközségünkkel, egész népünkkel összekapaszkodva imádkozzunk. Isten áldását kérjük ahhoz, hogy betöltsük a nekünk adott életteret, hogy ne legyen beszegezett ház, gyermek nélküli iskola, megfogyatkozott falu és város, és főképp ne legyen megfogyatkozott ország és szülőföld. Be kell töltenünk az életterünket, testvéreim! A teremtő Isten áldásának, amely megnyilvánul teremtett világában, a világegyetemben és az emberben is, e szent hely áldásaként el kell jutnia mindennapi életünkbe, az én mindennapi életembe is.
Kedves zarándok testvérek! A teremtés révén a Jóisten az egész világ ura, ura az embernek, és uram nekem is. Tudjuk, hogy Isten nemcsak teremtő, hanem megváltó és megszentelő Úr. Az én mindenható Istenem. És bármi vagy bárki más akarna úrrá lenni fölöttem, nem teheti, mert egyetlen urat ismerek el, a teremtő, megváltó és megszentelő Istent.
Isten, áldd meg a magyart beléd vetett erős hittel, hogy ne legyünk a hitetlenség, a reménytelenség és a szeretetlenség magát pusztító áldozatai. Áldd meg a magyart keresztény hitünk szerinti élettel, hogy ne csak ünnepnapokon és ne csupán szóval emlegessük szent nevedet, hanem eszünk, szívünk, munkánk, családi életünk, oktatásunk, nevelésünk, művészetünk és irodalmunk, közéletünk, politizálásunk és hétköznapjaink is a te dicsőségedet szolgálják.
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk, mert közös dolgaink megvalósításában is széthúzás van közöttünk. Érdemtelenségünk tudatában arra kérünk, Istenünk, Atya, Fiú, Szentlélek és téged, boldogságos somlyói Szűzanyánk: áldd meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt! Ámen.
A szentmisén koncelebrált többek között Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke. A csíksomlyói búcsún részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
Forrás: Gyulafehérvári főegyházmegye
