Hardi Richárd szemészorvos a Nyolc Boldogság Közösség világi ágának tagja. 1995 óta a közösség égisze alatt önkéntesként végzi szemészorvosi hivatását a Kongói Demokratikus Köztársaságban (a korábbi Zairéban). Munkájáról, missziójáról kérdeztük.
Megszámolni is nehéz, hányadszor állt meg idén a szerkesztőség munkatársait szállító autó a pannonhalmi látogatóközpont parkolójában. Otthonosan léptünk be a főkapun, és bizony szomorúsággal közeledtünk a bazilikához: vége a jubileumi évnek. A bencések a szerzetes püspök emléknapján ünnepelni, értékelni és hálát adni hívták vendégeiket. A találkozásokban, ajándékokban gazdag esztendő véget ért, de üzenik: közösségben voltunk és leszünk.
Szent Márton és Európa címmel rendezett ünnepi konferenciát november 10-én a Parlament felsőházi termében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és Magyarország Kormánya a jubileumi Szent Márton-év országos záróeseményeként. Veres András püspök, az MKPK elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig zárszót mondott a rendezvényen. A konferencián Erdő Péter bíboros, valamint Szent Márton számos jeles kutatója tartott előadást.
A pesti Kieselbach Galéria mindig meg tudja lepni a képekre éhes látogatót. Festők, múzsák, szerelmek című tárlatán most az egyszer nem a jól ismert festők – általában férfiak – állnak a középpontban, hanem azok, akik a legtöbbször a háttérben maradnak: a hozzájuk tartozó nők. Ők azok, akik férjük, élettársuk kedvéért oly gyakran lemondanak élethivatásukról, választott foglalkozásukról. Ilyen volt a legtöbb asszonysors, legalábbis a XX. század első felében.
Az Új Ember e heti számában interjút közlünk, Hardi Richárd missziós szemészorvossal, valamint olvashatnak arról, hogyan ünnepelték a Szent Márton-emlékév lezárását Szombathelyen, Pannonhalmán és a Parlamentben. Ezen kívül hírt adunk a máriabesnyői családkongresszusról és az egri cigánypasztorációs konferenciáról.
Önvallomás, bűnbánati cselekmény, jóvátétel…? Mi lehetett a belső indíték? És miért ekkor született meg ez a darab? A XX. század közepén – amikor a „szabad” Nyugat-Európában nem számíthatott haladó szellemiségű, korszerű komponistának, aki spirituális, mi több, teológiai témát visz operaszínpadra. Francis Poulencnek ráadásul sikerült az, ami Puccininak is csak részben a páratlan szépségű, ám a mai napig nem a megérdemelt helyén értékelt Angelica nővérrel: egy apácaközösségben játszódó, alapvetően lélektani témájú művel gazdagította a nemzetközi alaprepertoárt. A Kármeliták beszélgetései azon kevés „korszerűtlen” kortárs klasszikus egyike, amely nemcsak hogy fennmaradt a zenei köztudatban, hanem mind nagyobb érdeklődést vált ki világszerte, és egyre több operaház tűzi műsorára.
A kármeliták címmel a Magyar Állami Operaház először mutatja be a francia Francis Poulenc 1956-ban befejezett művét, a Kármeliták beszélgetéseit. A világ nagy dalszínházaiban rendre feltűnő, megrendítő zenedrámáról a budapesti előadás rendezőjével, Anger Ferenccel beszélgettünk.
