Idén Győrben lesz a KATTÁRS
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 7-én és 8-án megtartotta tavaszi rendes ülését.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 7-én és 8-án megtartotta tavaszi rendes ülését.
A betegek kenetének kiszolgáltatásakor a Görögkatolikus Egyházban fontos zsoltárvers vezeti be az olvasmányokat: „Legyen rajtunk, Uram, a te irgalmad, amint tebenned bíztunk” (Zsolt 32,22). Bizony, mindenkinek, de különösképpen beteg embertársunknak nagy szüksége van Isten irgalmára. Ezért fohászkodunk így a zsoltárossal együtt.
A Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények nagyböjti lelkinapját március 11-én rendezték meg Kiskunmajsán. A program szentmisével kezdődött, melyet Bábel Balázs érsek mutatott be.
Párbeszéd az élő vízről (Jn 4,5–42)
Nagyböjt második vasárnapján, március 12-én minden szentmisén felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alább közölt körlevelét. Ebből idézünk.
Turibiusz, Peru apostola abban a korban élt, amikor az új földrajzi felfedezéseket követő sok erőszakos hódítás után a spanyol király kijelentette, hogy világbirodalmában sohasem nyugszik le a nap. Turibiusz papi küldetésének feladata az volt, hogy bizonyítsa: az egyház missziójának céljai mások, mint a világi hódítók törekvései.
E heti lapszámunkban többek közt beszámolót olvashatunk, hogy Kodály Zoltánra emlékeztek a Mátyás-templomban, Bódi Mária Magdolna boldoggáavatási ügye a Vatikánba került, valamint a Szent László-év pedagógiai pályázatairól, emellett interjút olvashatnak Kránitz Mihállyal, a PPKE Hittudományi Karának dékánjával.
Megkezdődött a keresztény közösség bűnbánati időszaka. A nagyböjt negyven napja alatt az önmegtagadás, az imádság és a jó cselekedetek útján arra törekszünk, hogy szívünket életünk szétszórtságából Istenhez emeljük, és az ő szeretetével tanuljunk jelen lenni a világban. Papp Miklós morálteológust, görögkatolikus parókust kérdeztük.