Fesztivál Taliándörögdön – Zöld zugoly, Srámli kert, Klastrom Színpad, Francia udvar, Ősök és Esélyek Háza –néhány helyszín, amely programjaival oly sokakat vonzott a közelmúltban Taliándörögdre. A hétszáz lelkes, Veszprém megyei falu rendezvénysorozata hagyományteremtő szándékkal szerveződött, és a szórakozás, a művelődés, a kultúra és az ismeretterjesztés különösen jó arányban volt jelen a tíznapos Dörögdi Fesztiválon.
A Közel-Kelet és a mediterrán régió legendás növénye az utóbbi évtizedben meghódította a hobbikertészeket, különösen a növény törpe változata, amelyet cserepes dísznövényként kínálnak a kertészetek. Latin neve (Punica granatum) arra utal, hogy az ókori Karthágóban már a punok is termesztették, feltehetően nemcsak díszítő értéke miatt, hanem gyümölcséért is. A gránátalma olykor fél kiló súlyt is elérő gyümölcsei üdítő ízűek, a magokat körülvevő kocsonyás állagú levet préselik ki és fogyasztják üdítőitalként. A gyümölcsöt kemény páncélos héj borítja, belül rengeteg szalmasárga maggal, emiatt a termékenység szimbólumával ruházták fel.
Konferencia az egyházi iskolákról Piliscsabán – Egyházi iskolák a köz szolgálatában címmel rendeztek konferenciát augusztus 26-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszán az egyházi iskolák újraindulásának huszadik évfordulója alkalmából. A Bölcsészettudományi Kar Stephaneum-épületének dísztermében rendezett ünnepi megemlékezés szervezésében közreműködött a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodája és az evangélikus Oktatási és Iskolai Osztály is.
Hátrányos helyzetű gyerekek támogatása Arlón – A konferenciák akkor hatékonyak, ha a mindennapi gyakorlat öleli körül az elhangzó előadásokat: ha a hétköznapok során érlelődő tevékenység adja aranyfedezetüket, és a későbbiekben hasznosítható gondolatokkal, elképzelésekkel, modellekkel gazdagítják a hallgatóságot. Ez jellemezte a Szent Ferenc Kisnővérei által létrehozott Elfogadlak Alapítvány augusztus 29-i szakmai napját, amelyet a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával rendeztek székhelyükön, Arlón, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulását segítő lehetőségekről.
A Bécsben élő magyar katolikusok augusztus 29-én a Stephansdomban gyűltek össze, hogy közösen emlékezzenek Szent István királyra. A megjelenteket Simon Ferenc ausztriai magyar főlelkész fogadta.
Idén harmadik alkalommal adott otthont a szalézi oratóriumok találkozójának a szombathelyi Szent Kvirin szalézi plébánia. Az augusztus 21. és 23. között lezajló program szervezője a szombathelyi rendház igazgatója, P. Andrásfalvy János, a rend ifjúságpasztorációs felelőse. Az országban több szalézi oratórium működik, ezek közül a balassagyarmati, nyergesújfalui, óbudai, újpesti és kazincbarcikai képviseletében jöttek kisebb-nagyobb csoportok, szerzetesek, szerzetesnövendékek, indiai és vietnami misszionáriusok, hogy a házigazda szombathelyiekkel együtt töltsék ezt a hétvégét.
A II. és az V. század között keletkezett, vitatott szerzőségű, azaz apokrif iratok nem megbízható szövegtanúk: az írók ellentmondanak egymásnak, a fontos részleteket pedig nem mindegyik említi. Sőt, arról sem Pszeudo-Máté, sem a Szent Jakab neve mögött megbúvó szerző nem tesz említést, hogy Mária mikor tanulta meg az ábécét. Egybeesések csak Mária templomba vitelének időpontjánál figyelhetők meg: a szent szülők lányukat hároméves korában vitték fel a templomba, ahol tizennégy éves koráig, házasságáig tartózkodott. Ezen esztendők során Mária szüntelenül imádkozott, az angyalok táplálták őt, a papoktól kapott ételt pedig szétosztotta a szegények között. Mária annyira gazdagodott bölcsességben, hogy kortársai már harmincévesnek vélhették volna őt.