A Gilbert-expedíció magyar krónikása, Budai Parmenius István – Egy viking saga azt állítja: Leif Eriksson már 992-ben megjelent a mai Kanada legkeletibb partjainál, Labrador és Új-Fundland szikláinál, s egyes következtetések szerint kíséretének egyik tagja, egy Turk nevet viselő magyar volt. Egy egészen bizonyos: 1583-ban egy magyar költő járt e partokon, aki – minden jel szerint négyszázötvenöt éve – Budán született.
A magyar kultúra napja, a magyar himnusz megírásának emléknapja – Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ilyenkor országszerte nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. S ilyentájt a magyar himnuszt is talán másképp hallgatjuk, olvassuk.
Száztíz éve született Fekete István – „Ha mélyen magamba nézek, szeretetem határtalan határát egyetlen szó fejezte ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne voltak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy Gölle.” (Fekete István: Ballagó idő)
Szent Margit búcsú a Margit-szigeten január 17-én, vasárnap 11 órakor. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mond szabadtéri szentmisét a romoknál felállított oltárnál.
Januárban több helyütt szentmisékkel, rendezvényekkel emlékeznek meg az 1943-ban történt doni áttörés során elhunyt magyar katonákról. Január 12-én Bíró László tábori püspök mutatott be megemlékező szentmisét a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
Horváth János püspök halálának százhetvenötödik évfordulójára szentmisével emlékezett a székesfehérvári bazilikában Spányi Antal megyés püspök. Az irodalmár és tudós körökkel is kapcsolatot tartó Horváth János az első magyar tudományos egyházi folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások elindításával (1820) és szerkesztésével írta be nevét a tudománytörténetbe.
Kulturális főváros – A kultúra világnézetből fakad, amelynek alapja a vallás. A bibliai gondolatok kezdetektől fogva forrásai voltak a különböző művészeteknek. A hit és a tudomány összhangja, az Istenre épülő élet, a felebaráti szeretetkapcsolat, a keresztény hitből fakadó kultúra, amely az élet kultúrája – ez Európa.
Új kezdeményezés a katolikus egyetemen – Az országban elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara –együttműködve az egyetem többi karával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával – katolikus közösségszervező képzést indít 2010 szeptemberétől. A szak államilag elismert alapképzésnek számít, lehetőséget nyújtva az osztott hitéleti képzések mesterfokozatán, így a hittanár–nevelő szakon való továbbtanulásra.