Eszem ágában sincs védelmezni azokat az egyházi személyeket, akik a pedofília vétkébe estek, s azokat sem, akik a tényeket igyekszenek szőnyeg alá söpörni. Van azonban néhány kétségem az ügyek olvastán. Gondolom, ezek mások gondolataiban is felbukkantak, ezért merem megfogalmazni őket. Némelyik „áldozat” emlékezetében most és meglepő élességgel kelnek életre évtizeddel ezelőtti események, méghozzá olyan hitelességgel, mintha itt és most történtek volna. Nem tudom, kinek miként működik az emlékezete. Az enyém homályosan. Gyerekkoromra visszatekintve képtelen volnék ilyen pontosan felidézni megtörtént eseményeket. Az a sejtelmem, hogy ezzel nem vagyok egyedül.