Püspökkari döntés a család évéről
Egyházi segítség a munkahelyteremtésben is
Amint előző számunkban beszámoltunk róla, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia őszi rendes ülésén újabb öt esztendőre Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket választotta elnökéül. A szeptember 6-7-én megtartott találkozó elején a testület vendége volt Juliusz Janusz apostoli nuncius, és bemutatkozó látogatást tett Győriványi Gábor kijelölt szentszéki magyar nagykövet. Az ülést követő sajtótájékoztatón Erdő Péter, Mohos Gábor, az MKPK titkára és Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász vezetője beszámolt a kétnapos esemény legfontosabb döntéseiről.
A püspökök testülete úgy határozott, hogy december 26-ától – Szent Család ünnepétől – 2011. december 30-ig terjedően meghirdeti a család évét. A tematikus év célja a család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése.
Városmisszió lesz Pozsonyban
A szlovák fővárosba látogatott Erdő Péter bíboros
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Stanislav Zvolenský érsek meghívását elfogadva, szeptember 9-én Pozsonyba látogatott. A gazdag történelmi múlttal rendelkező szlovák fővárosban október 10. és 24. között tartják majd az első városmissziót, a 2007-ben Budapesten lezajlott, nagy sikerű rendezvényhez hasonlót.
Stanislav Zvolenský az érseki palotában fogadta Erdő Péter bíborost és kíséretét. A találkozó során a prímás a tavaly boldoggá avatott Meszlényi Zoltán ereklyéjét nyújtotta át vendéglátójának, aki a gesztust Boldog Zdenka Schelingová (1916-1955) szerzetes nővér ereklyéjének átadásával viszonozta.
Az orgona is kivirágzott
Újraszentelték a felújított máriapócsi kegytemplomot
A görög katolikusok nemzeti kegyhelyén, Máriapócson, szeptember 11-én felragyogott az Istenszülő arca. Egy rég elszáradni látszott orgonabokor az ünnep kezdetét megelőző napon levelet, majd annak reggelére virágot hajtott a szeminárium kertjében. Szeptemberben.
Ilyen csoda köszöntött reánk, jelezvén, hogy reménytelenségünkben, kicsinyhitűségünkben csak fel kell emelnünk szemünket az Istenszülőre, s ő napról napra megajándékoz bennünket csodáival, legfőképpen életünk megváltójával, Jézus Krisztussal.
Az egyetem, amely kétszer indult
Hatszáz éve alapították másodszor
Szent István koronázásának 1010. és az óbudai egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából, augusztus 31-én és szeptember 1-jén tudományos ülésszakot tartottak. Ezen alkalommal áldották meg az egyetem kápolnáját, s lett Szent Pál az egyetem patrónusa. Tudományos előadások hangzottak el, és kiállítás nyílt a koronázási jelképekről, valamint a középkori óbudai egyetem történetéről. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz érsek, nuncius és Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke volt.
A magyar egyetemek története Nagy Lajos koráig, a XIV. századig nyúlik vissza. A történeti irodalomban régészeti feltárások által is igazolt egyetem Pécsett jött létre, ám nem maradt fönn sokáig. Még ugyanennek a századnak a végén Zsigmond király új helyet keresett, most már közelebb a fővároshoz.
Orvosa a léleknek is
Újmisés áldás a Kútvölgyi kápolnában
A Krisztus ügye Lelki Család közösség (FSO) szerzetese, Héray András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója szeptember 5-én köszöntötte Regőczi István atyát és az összes megjelentet, akik a közösséget alapító Júlia anya születésének századik évfordulóján Csépányi Gábor első miséjére összegyűltek. Mint Héray András a liturgia kezdetén elmondta: Júlia anya 1969-ben járt Budapesten Regőczi Istvánnál az engesztelő kápolnában. Úgy ismerték meg egymást, hogy István atya Belgiumban, ahol 1943-ban szentelték, még szeminaristaként a magyar Himnuszt énekelte egy templomban. Júlia anyát úgy meghatotta a dallam – majd a szöveg, amelyet lefordíttatott magának -, hogy arra kérte a kispapot: egyszer ismertesse meg a magyarokkal.