Építő párbeszéd a közel-keleti szinóduson
XVI. Benedek pápa október 10-én szentmisével nyitotta meg a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódust, amelynek mottója: A katolikus egyház a Közel-Keleten: szeretetközösség és tanúságtétel – „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke”. A szentatyával a szinódusi atyák túlnyomó többsége és hatvankilenc pap is együtt misézett. A koncelebrálók között volt Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.
Homíliájában a pápa Közel-Keletet Isten népe értékes és szeretett részének nevezte. A szinódusi atyák feladata az – mondta –, hogy megvitassák a sokat szenvedett föld híveinek, lakosságának jelenét és jövőjét.
A hazai katolikus közvélemény szélesebb körben 1983-ban ismerte meg, mint a Szabad Európa Rádió magyar műsorának Miklós atyáját. Vasárnapi katolikus műsorai sok hallgató számára segítették a keresztény világ eseményeiben való tájékozódást, és kiegyensúlyozott lelki eligazításként is nagyszerűek voltak tíz éven át, a rádió 1993. október 31-i megszűnéséig. A rádiós újságírás és lelkipásztorkodás világába éppoly tehetséggel, rugalmassággal kapcsolódott be, mint gazdag papi életének számtalan más feladatába.
Esztergomnak szinte a levegőjében van a történelem, a dicső múlt, az egykori fővárosi státus emléke. Az esztergomiak büszkék műemlékeikre, a rengeteg szakrális kincsre, amelyek körülveszik őket, az önkormányzat pedig a katolikus egyházzal együttműködve mindent megtesz, hogy a gyönyörű örökséggel jó gazda módjára bánjon. A múltnak azonban nemcsak dicső fejezetei voltak. Az ötvenes évektől a fekete klerikális reakció székhelyeként kezelték a várost, az épületekkel nem törődtek, és a polgári gondolkodást, mentalitást is igyekeztek kiirtani: annak idején például a dorogi pártbizottság döntött arról, hogy ki költözhetett a vasútállomás melletti lakótelepre, vagyis betelepítéssel próbálták gyengíteni a polgárságot, a polgári mentalitást.