Könyv keresztény gyökereinkről

Erdő Péter bíboros a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét fennállásának húszéves évfordulóján arra kérte, hogy keresse a válaszokat az újpogány áramlatok által felvetett kérdésekre, gondokra. Ezek az irányzatok ugyanis támadást jelentenek a keresztény hit és az egyház ellen. Történelmietlen és a kereszténység alapjait kérdőjelezi meg például az a fölvetésük, hogy Krisztus pártus herceg volt, de a magyar államiság eredetét és a Szent István-i örökséget is megkérdőjelezik.

Az igazságosság állt helyre

Megállapodás az egyház és a kormány között

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a püspöki kar és a magyar kormány nevében megállapodást írt alá december 27-én a Parlamentben.

Semjén Zsolt az esemény után elmondta, a szentszéki-magyar vegyes bizottság minden lényeges kérdésben megállapodott. Ezek közül kettőt különösen fontosnak tart. Az egyik, hogy az a járadék-kiegészítés, melyet az első Orbán-kormány a protestáns egyházaknak megadott, mostantól a katolikus egyház részére is jár: ez évi ötmilliárd-háromszázmillió forintot jelent. Az összeget már a 2011-es költségvetés is tartalmazza. A másik kiemelt fontosságú kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében is szereplő, ám az előző kormány által a hatályos törvények és megállapodások ellenére sem folyósított négymilliárd forint összegű oktatási kiegészítő normatívát az elkövetkezendő években az állam pótolni fogja, rendezve ezzel az előző vezetés felhalmozott adósságát.

A fizika fényei

A világegyetem kutatásának legújabb fejezetéből – A kíváncsiság természetünknél fogva a részünk. Ez fordít bennünket a világ és önmagunk felé, ez a tudomány és a művészet mozgatórugója, sőt néha a történelemé is. Az emberiség mindig kutatni fogja a világegyetemet, pusztán azért, mert itt vagyunk.

A szívünk erőtartalékai

Ünnepi beszélgetés Erdő Péter bíborossal

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke meggyőző határozottsággal vette számba és értékelte az elmúlt év eseményeit. Kérdéseinkre adott válaszai nem csak karácsony ünnepén érvényesek, bármikor erőt meríthetünk belőlük. A szeretetszolgálatról, helyünkről Európában, az értelem és a hit viszonyáról szólva mindig célba talál. Mesterlövész mondatai – például ez: „Egy mai európai értelmiségi nagyon nyugodt szívvel és nagyon is emelt fővel lehet istenhívő, mert nincs olyan tudományos tény, ami ennek a meggyőződésnek útjába állna” – a hit fénykörébe vonják az olvasót.

– Az elmúlt év bizonyos megközelítésben a katasztrófák éve volt. Kezdődött a haiti földrengéssel, aztán jött nálunk a tavaszi árvíz, ősszel a vörösiszap katasztrófája. Valamikor Puskásról és Mindszentyről kérdezték az embert, amikor megtudták, hogy magyar, idén azt tapasztaltam, hogy mindenki, beleértve még a római egyházi vezetőket is, a vörösiszapot hozta szóba. Ezek a szomorú események viszont megmutatták azt, hogy van az emberi és a keresztény segítségnyújtásban erőtartalék. Többször hirdettünk országos gyűjtést, mint ahányszor úgy gondoltuk, hogy ez célszerű és eredményes lehet, de az emberek nagylelkűek voltak. Pedig nem állnak jól anyagilag a családok sem, nem állnak jól a templomba járó emberek sem, mégis igen jelentős összegekkel támogatták akár a haiti károsultakat, akár az árvíz és a vörösiszap áldozatait.

Vatikán

A kínai püspökszentelésről

XVI. Benedek „mély sajnálattal” vette tudomásul a hírt, hogy november 20-án Hebei tartományban püspökké szentelték Joseph Guo Jincait. Ez a püspökszentelés, amelyre pápai megbízás nélkül került sor, fájdalmas sebet üt az egyházi szeretetközösségen, és súlyosan megsérti a katolikus egyházfegyelmet ‒ olvassuk a november 24-én közzétett szentszéki jegyzékben. Mint ismeretes, az elmúlt napokban több püspököt kényszerítettek arra, hogy püspökszentelési szertartáson vegyenek részt, illetve hogy püspököket szenteljenek. Ez a kínai kormányhatóságok és biztonsági szervek által gyakorolt nyomás és szabadságkorlátozás súlyosan megsérti a vallás- és lelkiismereti szabadságot. A Szentszék ezért fenntartja magának a lehetőséget, hogy elmélyülten tanulmányozza és értékelje a történteket, többek között az érvényesség, valamint az érintett püspökök kánonjogi helyzetét illetően. Ami történt, mindenképpen fájdalmas Guo Jincai atya számára, aki püspökké szentelése következtében rendkívül súlyos helyzetbe került kánonjogi szempontból mind a helyi, mind az egyetemes egyházban. Súlyos büntetésnek tette ki magát az egyházi törvénykönyv 1382. kánonja szerint (ez kimondja, hogy az a püspök, aki pápai megbízás nélkül szentel valakit püspökké, valamint aki tőle a szentelést kapja, önmagától beálló kiközösítésbe esik).

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.