A gazdasági elit válsága

Szerző:

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató (MOL)

üzletről és etikáról a Sapientia főiskola konferenciáján

Nincs jól működő gazdaság erkölcsi alapok nélkül – akár ez is lehetne az összegzése annak a konferenciának, melyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola keresztény közgazdászműhelye szervezett a múlt pénteken. Vagy az, hogy a hiba az emberek gondolkodásmódjában van. A gazdaság azon szereplőiben, akik magánemberként rendes, becsületes adófizető állampolgárok, de mint vállalatvezetők, üzletemberek, piaci szereplők könnyen figyelmen kívül hagynak bizonyos morális megfontolásokat.

Ezt a jelenséget jól példázza a mostani világgazdasági válság. E gondolatot Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazta meg. „Nem az intézményrendszer átalakítása lehet a fejlődés motorja, hanem az emberek erkölcsének megváltoztatása, visszatérés az alapvető morális magatartásformákhoz.” Többen megfogalmazták: a globális gazdaság is azért lett ilyen, mert ilyenné alakítottuk. Régi tapasztalat, hogy ha nincs bizalom a gazdasági szereplők között, akkor üzlet sincs.

Orosz Lóránt ferences szerzetes, a főiskola rektora bevezetőjében szót ejtett azokról a dilemmákról, amelyek a hívő emberek számára mindennaposak: elvek és gyakorlat, elmélet és cselekvés összehangolásáról.

A titok egyszerûsége

Szerző:

Szent Bernadette csillagképe

A gascogne-i kisváros, Orthenez pálmás utcáival, sziklás kis folyójával mintha a közeli Lourdes kapuja lenne. Itt élt jó ideig, s halt meg a katolikus poéta, Francis Jammes a múlt században. Rózsafüzérciklusából egyetlen sor, a megfeszíttetés titkából: Négy égtájért, mely megfeszíti a Világot (…) Üdvözlégy, Mária…

A völgyi házsorok, mint fehér rózsák: Lourdes utcái. Egyetlen „sarkpont” az égtájakból, amely segíti fenntartani a düledező világot. Különös érzés fog el, amikor Sík Sándor sorait olvasom: Ó Máriák, / Besnyőn és Somlyóban és Pócson és Cellben, / Lorettóban, Lourdesban, Fatimában, a Kármelen és Athoson, / Guadalupén és Nagasakiban, / akiknek arca elé ezerével özönlik az emberiség (…).

Lourdes-ban egy tizennégy éves leány látomásai annyi örömet- gyógyulást és – kételyt okoznak 1858 óta! Kételyt azoknak, akik az észelvűség rideg parancsaival közelítették/közelítik meg a helyet, nemegyszer cinikus hányavetiséggel. A környezet panorámája kétségtelen ellentmondani látszik mindenféle egyszerűségnek, egy kislány történetének, aki azon a februári napon száraz gallyat gyűjteni indult. Cipőjét húzta le éppen, hogy átkeljen a hideg folyón, amikor léghuzatot érzett. De a fák nem mozdultak. S amikor a „szép Hölgyet” a barlangban meglátta, maga is kételkedett látomásában…

A Gave vízzenéje, az ezer meg ezer énekhang, később: gyertyafény arra a másik „ellentmondásra” utalnak, amelyet ma „ártatlan hitnek” nevezhetünk. Lehet ez törékeny, mindig virrasztásra késztető, ám hozzá képest minden más törékenyebb. Hogy mennyire így van, elég végigtekinteni csupán a hétköznapok zarándoklatain. Már a bejegyzett számok vallanak.

Csengők és harangok

Szerző:

Bevezetés a templom misztériumába (XX., befejezõ rész)

Az ősegyházban a királyi menyegzőre szóló meghívás mintájára gyakran személyesen hívták meg a híveket a Bárány menyegzőjére, a szentmisére. Később harsonával (tuba) jelezték a liturgia kezdetét. Szent Pachomius előírta a szerzeteseinek, hogy ha a harsona hangját meghallják, azonnal hagyják el cellájukat.

Elsősorban kolostorokban kezdték használni a csengőket, hiszen ott napjában többször kellett jelzést adni a napirend szerint következő tennivaló (felkelés, zsolozsma, étkezés stb.) idejének elérkeztére. Minél nagyobb volt a kolostor területe, annál nagyobb csengőket kellett készíteni. Így alakultak ki a harangok. A későbbiekben a harangokat a plébániai gyakorlatban is bevezették. A templomtorony építésének elsőrendű célja minden valószínűség szerint éppen a hívek összehívására szolgáló harang(ok) elhelyezése volt. (Kolostori harangról Falgencius karthágói diakónus tesz említést először, plébániai harangokról pedig Tours-i Szent Gergely). Az új harang megáldását a püspök végzi, s ez hangsúlyozza a harangszó jelentőségét.

Elfogadni életet és halált

Szerző:

Ha a szinoptikusok (Márk, Máté, Lukács) evangéliumát olvassuk, az a benyomásunk, hogy Jézus lépten-nyomon csodákat művelt: rövid, olykor villanásnyi beszámolók szólnak be ezekről s a körülöttük fölburjánzó várakozásokról, vitákról. János Jézusnak csak hét csodáját mutatja be, többnyire meglehetősen részletesen, teológiai tanulságaikat is kibontva. Ezek közül az utolsó Lázár föltámasztása. A róla szóló elbeszélést az ötödik nagyböjti vasárnap evangéliumaként olvassuk.

Az esemény színhelye, Betánia kis falu Jeruzsálemtől alig háromnegyed óra járásnyira. Mária és Márta megüzeni Jézusnak, hogy testvérük, Lázár, akit Jézus „nagyon szeret”, súlyos beteg; jöjjön, segítsen rajta. Jézust mintha nem érné meglepetésként ez a hír. Nem siet barátjához, tudja, hogy már meg is halt, még vár egy darabig – de habozás nélkül elindul, hogy az alvót álmából fölébressze. Pedig tanítványai arról beszélnek, hogy Jeruzsálemben ellenséges indulatok kereszttüzébe kerül majd. A halottat életre kelti, míg ő maga kész arra, hogy vállalja a halált.

„A Vatikán közvetítsen Líbiában!”

Szerző:

Domenico Mogavero szicíliai püspök március 31-én az olasz RAI televízióban a Vatikán közvetítését javasolta a líbiai helyzet megoldására. Kadhafi politikailag teljesen elszigetelődött, a francia és NATO-légitámadásokkal viszont nem sikerült elérni, hogy visszavonuljon. Líbiában mintegy százötvenezer katolikus él, legnagyobb részben külföldiek. Legtöbbjük már elhagyta az országot. A líbiai katolikus egyház élén mint apostoli vikárius két főpásztor áll: az olasz Giovanni Martinelli püspök Tripoliban és a máltai Sylvester Magro Bengáziban.

Egynyári virágok nevelése

Szerző:

Mindössze pár száz forintért annyiféle virágmagot vásárolhatunk, amennyivel egy egész udvart virágtengerré tudunk varázsolni. A varázslathoz szükséges kellékek adottak. Mert mi kell egy magnak, hogy növény cseperedjék belőle? Föld, fény, meleg és nedvesség.

Magvetési egyszeregy

Kezdjük az első tényezővel, a földdel! Az ideális vetőföld általános virágföld és szemcsés, folyami homok fele-fele arányú keverékéből áll. A homokra azért van szükség, mert lazítja a földet. Ilyenkor, április elején már elegendő az a fénymennyiség, amire a kikelt palántának szüksége van. A meleget a lakásunk szolgáltatja, a palántanevelés helyszíne ugyanis az ablakpárkányunk. Itt csupán arra kell ügyelni, hogy közvetlen napsütés ne érje a vetést. A nedvesség a palántanevelés során az egyik leglényegesebb tényező: a csírázás során a földnek mindig nyirkosnak kell lennie, mert ha egyszer kiszáradt, a zsenge gyököcskék elfonynyadnak, még mielőtt kibújnának a földből. A kiszáradás veszélyét csökkenteni lehet azzal, ha üveglappal vagy átlátszó fóliával borítjuk be a vetőedényt.

Kisvilágok

Szerző:

Út

Erdőben kanyargó. Virágok kísérik, harasztok; télen megroppant, lehullt ágak árválkodnak rajta. Csak a kövei maradandók; vízmosta, fövenyes ágyazatban fehérek, szürkék barnák…

Isteni világterv jelképe minden ösvény, út. Mindegyik vezet valahová.

Hely és idő

Szerző:

Tavasszal a növényeknek, sokféle állatnak, de a gombáknak is indulót fúj a természet. A tövisaljagombánál különösképpen. Az Entoloma gombanemzetség nagyjából kétezer fajt számláló társaságból csak egy-két faj ehető. Az Entoloma clypeatum az egyik ilyen. Mint azt magyar neve is jelzi, szúrós bokrok, galagonya, kökény árnyékában lelhetünk rá leginkább, de a rózsafélék családjába tartozó kajszibarack és a szilvafélék alatt, kertekben is előfordul.