Ami még összetarthat?

Jegyzet

Autóbuszra vártam, kisvárosban. Bizonytalan a járat, hallottam egy dúlt arcú „pilótától”. Legyintett – amúgy fölényesen –, s továbbment. A népes várakozók közül valaki megszólalt: – Higgyék el, bár abszurd, de ezt az országot már csak a gyűlölet tartja össze.

 Próbáltam a fogalmat elemezni, töredékmondatokba szorítani. Emlékezni bizonyos „szakszerű” magyarázatokra. Például: gyűlölet, gonoszság egytestvérek, az ember értelmének, akaratának szokásos hajlama. Mindezt önzésből, önmagáért keresi. Egyetlen mondatra emlékszem pontosan, a szerzőjére nem: „Lanyhaság az oka a rosszakaratnak.” Ha szeretnék valamit tenni, milyen elhatározás vezet elgondolásaimban. Magát a történelmet hívhatjuk tanúságtevőnek: voltak, akik másokat félrevezetve, önmaguk önzését helyezték előtérbe. Mások jó úton indultak, de a hatalom, a pénz leváltotta az erényeket.

A boldogság tudománya

 A flow-elmélet megalkotója az emberi kapcsolatok és a család fontosságáról

 

Tudományosan vizsgálni és leírni a boldogságot, a bölcsességet vagy a kiteljesedést elsőre képtelenségnek tűnhet. A pszichológia egyik világhírű professzorának azonban éppen ez a szakterülete. Csíkszentmihályi Mihály „a fejlődés- és a neveléslélektan, valamint a kreativitás és a tehetségkutatás, továbbá az életmód és – minőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált flow-állapot leírásáért, továbbfejlesztéséért” idén Széchenyi-díjat kapott, amelyet május 16-án vett át. A Claremont Graduate University (USA) professzora Budapesten járva ismeretterjesztő előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián egy közelmúltban lezárult kutatásról, Tudomány és felelősség címmel.

A hit

Vers

Az ember bőrig ázik benne.

Majd csontjain dobol a zápora.

Végül fénylik tőle

a test

mint űrruha a sötétben.

 

Nevek

Vers

           Vasadi Péternek

Akit a forgószél úgy

imádott, hogy végül

pontosan a helyére tett,

hűvös fák tövébe, tűnődő,

„Tekintet vagyok”

A katolikus szellemű kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, Vasadi Péter születésnapi ünnepségét tartották május 18-án, szerdán a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. József Attila-díjas költőnk, írónk, aki évtizedeken át volt az Új Ember munkatársa június elsején tölti be nyolcvanötödik életévét. A jeles alkalomból családias légkörben köszöntötték írótársai, barátai.

„Az egyik legnagyobb élő magyar költő” – jellemezte őt rövid köszöntőjében Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke. S csakugyan: fajsúlyos munkássága valódi izgalmat és megrendülést kínál az olvasónak. Találóan állapítja meg róla egy jellemzés: „Címkézhető témái nincsenek, mert villamos telítettségű versbeszéde azonosul egyedüli tárgyával, a szentségnek mindent átjáró mozgásával, szakadatlan megtestesülésével. Vasadi képzelete a látomásokban is pontos, felelősséget vállal: az anyag és az ösztönök világában is a lélekre figyelmeztet, az éltető életre.” E felelősségteljes szellemi magatartás, összeszedettség és mélység hatja át egyik legkiválóbb művét, a Végh Attila költővel, filozófussal készített beszélgető-könyvet, A kígyó bőre címmel. A születésnapi est elején elhangzott írótársi köszöntők után műsorvezetőként Végh Attila tett fel kérdéseket az ünnepeltnek – az alábbiakban beszélgetésük néhány vezérgondolatát rögzítjük, Vasadi Péter megfogalmazásában.

Isten írta arccal

A veszprémi főegyházmegyei múzeum kiállításai

A veszprémi főegyházmegyei múzeumban április 30-án Udvarhelyi Erzsébet rendezésében a boldoggá avatás ünnepére II. János Pál pápáról szóló fotókiállítás nyílt meg, s vele közel egy időben az Ars Sacra – Szent művészet tárlat is. Boldog II. János Pál, Kelet-Európa nagykövete  – hirdeti a cím, s ez máris jelzi: a hatalmas életmű nem jeleníthető meg a maga teljességében. A kiválasztott fényképanyag – a világsajtóból vett idézetekkel, a pápáról szóló újságokkal és könyvekkel illusztrálva – a történelem legnépszerűbb pápájának világbékéért vállalt misszióját kívánja a látogatók elé tárni

Két fényképész neve tűnik fel. Szirányi Imre munkái a pápa magyarországi látogatásakor készültek. Piotr Jantos fotóművész három képpel szerepel, de az ötfős lengyel alkotócsoport felvételeit is ő rendezte egységbe. Ki kell emelni Wojciech Kucza atya munkásságát. Annak idején ministránsként került a későbbi pápa környezetébe – aki krakkói érsek volt akkor – , majd maga is pap lett. Így lehetősége nyílt arra, hogy a szentatyát fényképezhesse.

Megújult a Párbeszéd Háza

 

A Párbeszéd Háza, a jezsuiták budapesti lelkiségi és kulturális központja a VIII. kerület megújuló Palota-negyedében, az egyetemi központokhoz közel, a Horánszky utcában működik. Az épületfelújítást követően ünnepélyes keretek között, május 20-án nyitották meg újra. Forrai Tamás, a magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke kiemelte: a magyar katolikus egyházban is egyedülálló intézmény Budapesten új kezdeményezésnek számít: olyan keresztény lelkiségi-kulturális központ, amely nyitott a nem keresztények számára is.

Itt működik a rendi központ, a rend felnőttképzési intézete, továbbá a Faludi Ferenc Akadémia, amely a hittel, a kultúrával, a kommunikációval és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban folytat tudományos és evangelizációs tevékenységet. Itt kapott új helyet A Szív kulturális-lelkiségi folyóirat szerkesztősége, a jezsuita médiastúdió, valamint a Jezsuita Európa Iroda (OCIPE). Ez a központi bázisa a Szentjánosbogár Ifjúsági Mozgalomnak, és cigánypasztorációs iroda is működik az épületben. Továbbá szeptembertől ide költözik az idén húszéves Szent Ignác Egyetemi Szakkollégium.

TR

Csokorba gyűlt szeretet

 Az isteni irgalmasság teremtőerejéről a Józsefvárosban

 Fausztina – fogalmazott a szentatya, és 2000. április 30-án az egész világ számára kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét. A pápa felhívását követve, Christoph Schönborn bécsi bíboros kezdeményezésére világszerte országos méretekben konferenciákat szerveztek a hívek, hogy tanúságtételek, közös élmények, tapasztalatok megosztása által erősödhessen bennük az Isten irgalmasságába vetett hit. Hazánkban Budapesten, a józsefvárosi plébánián május 22-én több száz ember részvételével rendezték meg a harmadik országos konferenciát. nővér látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, aki azt a kívánságát közölte vele, hogy a húsvét utáni első vasárnap legyen az isteni irgalmasság napja. Faustinát „választotta ki Krisztus, hogy eszükbe juttassa az embereknek az Isten irgalmasságának nagy titkát”

A parkon át közeledem a templom felé. A padról éppen akkor kászálódik fel egy középkorú pár. A nő megigazítja a haját, a férfi összeszedi a csomagjaikat, és elindulnak. „Bent majd megnyugszol” – hallom az asszony vigasztaló szavait, amint lehajtott fejjel bandukoló párjára tekint. Talán vidékről érkeztek és fáradtak, fordul meg a fejemben, amint melléjük érek. „Hosszú volt az út?” – kérdezem. Amikor megpillantom a férfi mélységes fáradtságot tükröző, kialvatlan, vörös szemét, arcomra fagy a mosoly. „Hosszú, de már közeleg a vég…” – válaszolja. „Mindig ezt hajtogatja, hiába mondom neki, hogy van még remény, lesz majd munkánk és lakásunk is…” – teszi hozzá a párja. „Bajzáth Ferenc plébános atya arra biztat, hogy bízzunk Istenben, mert tőle erőt kaphatunk. Most is hozzá igyekszünk, mert ma nagy ünnep lesz a templomban.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.